A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

nyi hosszúságban kettős sínpár futott, ami az egész hálózat 11 %-ának felel meg. A kettős vágánya vonalak legnagyobb része az államvasút tulajdonában állott s a magánvasutak vonalaiból 1920-ban 121 az utána következő évben pedig 108 kilométer volt az intenzívebb forgalom lebonyolítására szolgáló kettős vágánnyal ellátva. - A kettős vágányú vonalak hosszában beállott kisebb mértékű csökkenést az okozta, hogy a budapest-szentlőrinci H.E.V. az 1920/21 üzletévben a közúti vasutak közé volt besorozva s a Budapesti Egyesített Városi Vasutak egyik vonala gyanánt kezeltetett. - A nyilvános forgalmú vasutak vonalhálózatához csatlakoznak még az ún. vontatópályák, melyek a legnagyobb ipartelepeket kapcsolják közvetlenül a közforgalmú vasutak hálózatába. Adataink szerint az ország új határvonalának megvonásával vontatópályáink száma és hosszúsága felére csökkent s az 1921/22 üzletév végén 860 vontatópálya volt üzemben, 1353 km vonalhosszal. "

43 A közlekedéstörténeti irodalomban más adatok is nyilvánosságot kaptak, amelyek viszonylag pontosnak tekinthetők. Egyik legismertebb az, hogy a trianoni békeszerződés életbeléptekor (1921. július 26.) és az azt követő határrendezések után Magyarország vasúti hálózata 8705,054 km-t tett ki, amelyből 267 537 km keskeny nyomtávolságú volt.

44 (Keskeny nyomtávolságú volt az Alföldi Első Gazdasági Vasút, a Bodrogközi Gazdasági Vasút, a Nyíregyházavidéki Kisvasutak, valamint a MÁV kezelése alatt álló Gyulavidéki HÉV 16,8 km-re.) A trianoni Magyarország 8705 km-t kitevő vasútvonal-hálózata társaságonként a következőképpen oszlott meg: I. Magyar Államvasutak 1. Fő és mellékvonalai 3067,882 km 2. Közösen használt peage-vonalak 59,494 km 3. Saját számlára kezelt HÉV-ek 251,399 km 4. Szabványszerződés alapján kezelt HÉV-ek 3876,800 km MÁV összesen: 7876,800 km 43

A m. kir. kormány 1919-1922. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., Athenaeum, 1926. 513. p. "Kerkápoly Iván: Vasúti földrajz és történet. Bp., 1942. 33-34. p. II. Társasági fővasutak 1. Pécs-Barcsi Vasút 68,073 km 2. Déli Vaspályatársaság (későbbiekben Duna-Száva-Adriai Vasút) 560,729 km 3. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút 96,504 km 4. Mohács-Pécsi Vasút 54,150 km Társasági fővasutak összesen: 780,150 km A társasági fővasutak által kezelt HÉV Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút által a Fertő vidéki HÉV 64,166 km D.Sz.A.V. által kezelt BarcsPakráci HÉV 2,072 km Társasági fővasutak és az általuk kezelt HÉV összesen: 846,388 km III. Üzletileg önállóan kezelt HÉV-ek Budapesti Helyiérdekű Vasutak* 137,435 km és az általa kezelt HarasztiRáckevei HÉV 27,440 km Szeged-Csanád Vasút 129,261 km Alföldi Első Gazdasági Vasút.. 112,423 km Bodrogközi Gazdasági Vasút... 69,660 km Debrecen-Nyírbátori Vasút 61,228 km Miskolc-Diósgyőri Villamos HÉV 7,000 km Nyíregyháza vidéki Kisvasutak 68,644 km Összesen: 603,091 km Mindösszesen: 8705,054 km *Ebből a MÁV-val közösen használt vonalak Szentlőrinc-Üszög. Magyarország a trianoni határok között is Európa egyik legsűrűbb vasúti hálózattal rendelkező országa maradt. 1922-ben Magyarországon 1000 km

2 területre 103 km vasúti vonalhossz jutott. Európában a vasúti hálózat sűrűsége tekintetében csupán Belgium, Anglia, Svájc és Németország előzte meg. Magyarországon 1922-ben 1000 lakosra 1,17 km vonal159