A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

tárok megállapítása következtében nem magyar területen fekszenek, nem indokoltak, minthogy a Magyar Küldöttség részéről fentemlített vonalaknak magában Magyarországon más fontos forgalmi gócpontjai vannak. "

37 Változatlanul fenntartotta az antant Csehszlovákia Pozsony és Fiume között biztosítandó vonatátvezetési jogára vonatkozó rendelkezést (306-307. cikk). A válaszjegyzék csupán azt ígérte, hogy a csehszlovák kormány kész megkönnyíteni azokat a tárgyalásokat, amelyeket a csehszlovák és magyar vasutak igazgatásai között a vonatátvezetésre igénybe veendő vonalak kijelölésére folytatnak majd. „ Ez a megegyezés minden kívánt biztosítékot meg fog adni Magyarországnak. "

38 Elutasította viszont az antant a Fiúméba irányuló magyar vonatátvezetési jog (294. cikk) megadását, arra hivatkozva, hogy Fiume nemzetközi helyzete nincsen még véglegesen rendezve. A Magyarország részére kért vonatátvezetési jog azért nem adható meg, mert az Adriai-tengerhez szabad hozzájutásra vonatkozó (294. cikk), és az átmenet szabadságára vonatkozó rendeletek (268. cikk) Magyarországnak amúgy is teljes biztosítékot nyújtanak. * A trianoni békeszerződés Magyarország számára területei jelentős részének elvesztését jelentette, és egyben azt is, hogy elvesztette vasúti hálózatának jelentős részét is. A vasúti hálózat hossza pontosan meghatározható, mégis a hivatalos dokumentumok, de különösen az idevágó korabeli publicisztika ellentmondásos statisztikai adatokat közölt. Az igen egyszerű magyarázatot a magyar kormány 1919-1922. évi működéséről szóló jelentés adja meg: „...vasutaink állapotának ismertetése előtt előre kell bocsátanunk, hogy a forradalmak alatti időre vonatkozó 1918. és 1919. évi, illetőleg az 1918/19. és 1919/20. részletévi adatok közzétételéről el kellett tekintenünk. Erről a két évről ugyanis vasútvállalataink nagy része vagy egyáltalán nem volt képes adatokat szolgáltatni, vagy pedig a rendelkezésre bocsátott adatok y

'A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 514. p. "A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 514. p. 156 annyira hézagosak voltak, hogy azok a tényleges állapotok megítélésére alkalmatlannak bizonyultak. "

39 Történeti forráskritikának is elfogadhatjuk a Bethlen István miniszterelnök által 1926-ban aláírt kormányjelentés sorait. A magyar békeküldöttség a már említett XXVII. jegyzék 4. mellékletében a következő adatokat tüntette fel: „Az országhatárok tervbevett megállapítása a magyar vasúti vonalak hosszát 22 564 km-ről 8424 km-re (37,4%) és a Magyar Államvasutak hosszát 8438 km-ről 3071 (36,4%)-ra csökkenti. "

40 A magyar békeküldöttség Kereskedelemügyi Minisztériumban előkészített tárgyalási anyagában 1919. november 29-i dátummal némileg eltérő és részletesebb statisztikai adatokat találunk. (L. 1. ábra.) A béketárgyalási anyag előkészítése során pontos kimutatás készült a román, a szerb és a cseh megszállás alá került magyar államvasúti, helyiérdekű és magánvasúti vonalakról, a vonalak megnevezésével és kilométerhosszának megadásával. Ezek összesítése a fent idézett kimutatás, amely Horvát- és Sziavonország vasútvonalait is tartalmazta. (Horvátországban és Szlavóniában 914 km MÁV-, 1097 km HÉV- és 406 km magánvasúti vonalat tüntettek fel.) 1918ésl921 között Magyarországon új vasúti vonalat nem építettek. A MÁV üzletjelentése ezen időszakban a Magyar Államvasutak saját vonalainak, az üzletben tartott idegen vasútvonalaknak, az általa kezelt idegen csatlakozási és közösen használt (peage-) vonalak, a saját számlájára kezelt helyiérdekű vasutak építési, üzleti és a statisztikai számítások alapjául szolgáló évi átlagos üzleti hosszát az 1. táblázatban mutatta ki.

41 A hiteles - vagy hitelesebbnek tekinthető adatokat a későbbi időpontban összeállított és a már említett 1919-1922. évi kormányjelentés tartalmazza „ Vonalhálózat" címmel: „...vasútvállalatainknak 1920-ban 8141 kilométert ki39 A m. kir. kormány 1919-1922. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., Athenaeum, 1926. 313. p. 40 A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 187. p. 41

A Magyar Királyi Államvasutak állapota és üzleti eredményei az 1918/19., 1919/20. és az 1920/21. számadási évben. (1918. július 1-től 1921. június 30-ig.) Bp., Pallas, 1925. 6. p.