A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

politikai határ választaná el, ezek a városok feltétlenül tönkremennének. Az új határ stratégiai szempontból Romániának akarta biztosítani az arad-nagyvárad-szatmári vasútvonalat. Ez különben az egyetlen célja az Alföld keskeny szélére való igényüknek, másképp nem is lehetne igazolni ezt a határvonalat. "

33 A jegyzékben a vasútvonalakkal kapcsolatban kifejtett magyar álláspont a párizsi békekonferencián alig kapott nyilvánosságot, de úgy tűnik, a hazai közvéleményt, a magyar társadalmi tudatot is csak felületesen érintette. (Bár a magyar béketárgyalások anyagát, valamennyi jegyzéket a magyar Külügyminisztérium igen gyorsan, már 1921-ben megjelentette egy háromkötetes kiadványban.) Tényként kell megállapítani: míg a magyar kormánypolitika világosan látta a trianoni békeszerződésben Magyarország számára igazságtalanul megállapított határvonal és a transzverzális vasúti vonalak közötti szoros (gazdaság- és politikai földrajzi) összefüggéseket, addig a magyar közvéleményt Trianonnal kapcsolatos publicisztikájukkal, valamint közlekedéstörténeti írásaikkal jelentősen befolyásoló közlekedéspolitikai (vasutas) szakemberek nem.

34 Az antant a magyar békeküldöttségnek 1920. május 6-án adta át válaszjegyzékét. („A Szövetségi és Társult Hatalmak válasza a Magyar Küldöttségnek a Békefeltételekre tett észrevételeire. ") A válaszhoz csatolt kísérőlevélben, az ún. Millerand-levélben, határozottan kijelentette: „A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolása után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait. "

35 Egyben az antant igen határozottan azt is kijelentette, hogy a magyar békeküldöttségnek adott válaszában nem tárgyalja pontról pontra a békekonferenciához intézett magyar jegyzékek érveit, de az "A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 48. p. 34 A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos legújabb irodalomban viszont már megtalálható ezen gazdasági, politikai, földrajzi összefüggések megállapítása a magyar béketárgyalási anyagra való hivatkozás nélkül. Vö. Dr. Palotás Zoltán: A trianoni határok. Bp., Interedition, 1990. 93. p. 35

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 487. p. antant hallgatása, a válasz hiánya sehol sem jelenti a magyar álláspont elfogadását. Az antant egyetlen pontjában sem módosította a békeszerződés XII. „Kikötők, víziutak és vasutak" című részét, a magyar békeküldöttségnek átadott válaszjegyzék csupán néhány magyarázó kijelentést tartalmazott. Elutasított minden, a Magyar Államvasutak üzemeltetésével összefüggő határmódosítási kívánságot, nem foglalkozott a magyar álláspont érdemi megvitatásával. „A Magyar Küldöttség egyrészt abból a feltétlenfüggő helyzetből meríti indokait, amely a magyar síkföldre nézve, kapcsolatban az azt övező magaslatokkal, a vízrendszer tekintetében általában (öntözés, vízi erők stb.) fennáll, másrészt abból a lehetetlenségből, hogy vasúthálózatának üzemét nem láthatja el amiatt, hogy a Magyarország számára a Békefeltételekben megállapított határok szárnyvonalakat kettészelnek, egyes forgalmi gócpontokat az őket tápláló vasútvonalaktól elvágnak és nagyszámú új határpályaudvar létesítésére kényszerítenek, nagy megterheléssel, - s mindezekből az indokokból azt a következtetést vonja le, hogy az egész határmegállapítás felülvizsgálandó volna. A Szövetséges és Társult Hatalmak nem helyezkednek arra az álláspontra, hogy műszaki természetű kérdések érvényesülhetnének azokkal a megfontolásokkal szemben, amelyek a határok megállapítására vezettek. Egyébként a XII. rész több cikkében már eleve gondoskodás történt a Magyar Küldöttség részéről kifogásolt bizonyos nehézségek rendezése tekintetében, így például azok tekintetében, amelyek az új határok megállapítása következtében, az egyik országban kezdődő és a másikban végződő szárnyvonalak üzemvitelében keletkezhetnének, úgyszintén azok tekintetében is, amelyek Magyarország és a határos Államok között új határpályaudvarok létesítéséből eredhetnének. "

36 Az antant elutasította az összes magyar vonatátvezetési jogra irányuló kérelmet arra hivatkozva, „...hogy a Magyar Küldöttségnek azoknak a vonalaknak a tárgyában előadott panaszai, amelyeknek forgalmi gócpontjai az új ha36

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 511. p. 155