A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

sítsák, amelyek, mint ahogy II. számú jegyzékünkben kimutattuk, bár csak 23,5 %-át teszik egész Magyarország területének, mégis búzatermésének 38%-át, árpatermésének 29%-át, zabtermésének 29,8%-át és tengeritermésének 37,5% -át szolgáltatják. 5. Végül mindezzel előnyös, támadó stratégiai helyzetet akarnak biztosítani ellenségeinknek, nekik ítélve csapataik könnyebb átcsoportosításának lehetősége miatt a hegylánc előtt a lankás lejtőt, az azt keresztülszelő vasúti vonallal együtt. ad 1. Pozsony és Ipolyság között a Duna és Ipoly folyása mentén fel Nyitráig, Csehországhoz csatoltatnék egy 470 000 magyartól lakott terület, a keleti részen pedig a csehszlovák határon 382 000, Nagy-Várad és a Maros közt 250 000, szerb határon, azaz a Bácskában 260 000 magyar kebeleztetnék be az ellenséges államokba. Es valamennyi esetben a nagy magyar etnográfiai tömbről van szó. Ezenkívül a románoknak ígért területen, a 3 székely megyében 513 000 magyar él tömör csoportokban. Végül, ha a vegyes népességű területeket lakó magyarokat számítjuk, a csehszlovák államnak ítélt területen 230 000, a román nyelvűn 756 000, a szerb nyelvűn 232 000, illetve összesen 1 082 000, 1 879 000, és 492 000, azaz 3 453 000 magyart szakítanának el hazájától. ad 3. Vasúti vonalak. a) A budapest-pozsonyi vonal, amely Párkánynánán és Érsekújváron megy keresztül, Magyarország legfontosabb vonala: a NyugatEurópával való közlekedésnek ez a legjobb útja. Ez a vonal egész hosszában tisztára magyarlakta vidéken megy keresztül. b) A kassa-sátoraljaújhely-csap-tiszaújlaki vonal hasonlóképpen tisztára magyarlakta területeken megy keresztül. A csehek ezt a vonalat a rutén területekre való szabad bejutásra akarják felhasználni, erre azonban semmi törvényes joguk nincs. A vonal a határ mentén halad és elválasztja Magyarországtól a vasúti csomópontokat, például Csapot, amely nagyon fontos a galíciai nyerspetróleum behozatala szempontjából. c) A románoktól követelt terület egyik vonala Szatmárnémetiből kiindulva, Nagykárolyt, Nagy-Váradot és Nagyszalontát köti össze, mindenütt teljesen magyar területeken haladva keresztül. E vonal Aradra vezető mellékágán a románok követelik a vámjogot. "

32 A magyar békeküldöttség több jegyzékben is felhívta a békekonferencia figyelmét, hogy a szomszédos országok a számukra stratégiai fontosságú vasútvonalak megszerzésére törekedtek, más gazdasági előnyök mellett többek között ezért követelnek maguknak színtiszta magyar etnikumú területeket. A „Magyarország határairól" készült XX. számú jegyzék 1. melléklete, a „ Magyarország földrajzi egysége " című IV. rész tartalmazta az új román-magyar határ kritikáját. A jegyzék tömör minősítése szerint a határ „igazságtalanul megvont". „Kimutattuk részletes adatokkal, hogy Erdélynek Romániához való csatolását néprajzi szempontok sem igazolják, s azt is bizonyítottuk, hogy annektálása esetén még sokkal hátrányosabb összetételű ország keletkeznék, mint amilyen Magyarország volt. Nem volna-e igazságosabb, ha Magyarországra bíznák, hogy az oláh népességnek adjon ... széles körű autonómiát? így mindenki nyerne és egy nemzet érdeke sem szenvedne sérelmet. Vájjon nem ez volna-e az egyetlen mód a tartós béke biztosítására ? Lehetetlen az Alföld mentén húzódó határvonalat földrajzi szempontból elfogadhatóvá tenni. Elvág falukat a saját községi birtokaiktól, vasúti állomásokat attól a területtől, amely forgalmukat biztosítja, nagy, régi, virágzó helységeket attól a közlekedő úttól, amelynek létüket köszönhetik Elválasztja a folyókat azoktól a völgyektől, amelyek az Alföldre vezetnek, tönkreteszi az Alföld felé ereszkedő lejtők gazdasági életét. Az Alföldre nyíló völgyek torkolatában nagy, virágzó magyar városok vannak: Szatmárnémeti, Nagy-Várad, Arad, Temesvár. Ezek mind, mind a különböző termelésű területek, az Aljold és a hegyvidék határvonalán keletkeztek, azon a vonalon, amelyet a tudomány vásárvonalnak nevez, amelyet a hegységből jövő utak osztanak szakaszokra. Éppen kedvező fekvésükben van az említett városok gazdaságának titka, mert ezeken a helyeken történik a két különböző terület termékeinek kicserélése. Ha ezt a két területet :

A magyar béketárgyalások. I. m. I. köt. 293-298. p. 154