A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

vek hangsúlyozásánál, megállapítva, hogy „az igazságot lábbal tipró legszörnyűbb békeszerződés, amelyet a világ valaha látott, a trianoni, tönkretette azt az ideális vasúthálózatot, melyet Széchenyi elvei alapján itt a magyar kultúrszellem teremtett.... A legönkényesebb határmegállapítás a vasutak tekintetében olyan tabula rasa-t teremtett, amelyhez hasonlót nem találhatunk. "

30 A határmegállapítás valóban önkényes és Magyarország számára igazságtalan volt, tönkretette Magyarország szakmai szempontból ideálisnak mondható vasúti hálózatát, de nem volt sem „ oktalan " és „ tudatlan " sem - a szomszédos új országok vonatkozásában. Csehszlovákia, Románia és az SHS Királyság tudatosan és következetesen érvényesítette, amennyire csak az adott politikai-hatalmi helyzetben erre lehetőségük nyílott, saját politikai-gazdasági érdekeit és mondhatjuk azt is: közlekedéspolitikai érdekeit. A magyar vasúti szakemberek szakmai szűklátókörűségére vall, hogy 1919-20ban nem ismerték fel a szomszédos új államok valódi szándékait és érdekeit, elszánt törekvésüket a számukra szükséges és fontos magyar vasútvonalak megszerzésére, tévesen ítélték meg a kialakuló új nemzetközi helyzetet, Magyarország és a három szomszédos ország adott és jövőbeni viszonyát a vasúti közlekedés vonatkozásában. Szemlélteti ezt az említett jegyzék egyik fogalmazványa is, de több hasonló állásfoglalást idézhetnénk a Kereskedelemügyi Minisztériumban készült és a béketárgyalások előkészítésére szánt szakmai anyagból. „ Vasutaink természetes forgalom-politikai feladata az, hogy összekötő kapocs gyanánt szolgáljanak elsősorban a nyugatról keletre és viszont, valamint másodsorban az északról délre és viszont mozgó kontinentális forgalomban. Efeladatot a múltban a magyar vasutak nemcsak teljes technikai és üzemi felkészültségüknél fogva, hanem a hálózat tömör egységességénél fogva is akadálytalanul oldhatták meg oly módon, hogy ezzel nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos államok, illetve Középeurópa érdekeit is a legelőnyösebben szolgálhatták. 'A magyar közlekedésügy monográfiája. Bp., é. n. 56-57. p. Ha a magyar vasúti hálózatnak ez a tömör egységessége Magyarország területének megcsonkítása által megbontatik, abban az esetben a magyar vasutak a fentiekben jelzett forgalompolitikai feladatnak nem fognak többé megfelelhetni, mi mellett a szomszéd államok sem jutnak forgalom-politikai szempontból kedvezőbb helyzetbe. Egyes részvonalak elbirtoklása ugyanis nem jelenti a hódító ország forgalompolitikai helyzetének javulását, hanem jelenti jelen esetben a nemzetközi forgalom akadálytalan sima lebonyolításának cél nélkül való megromlását. "

31 A trianoni békeszerződésben Magyarország számára hátrányosan megállapított határok és a szomszédos országok (Csehszlovákia, Románia, SHS Királyság) vasútvonalakra támasztott igénye közötti összefüggésre, sőt ennek az összefüggésnek a határok megállapításában játszott szinte döntő szerepére, a magyar békeküldöttség a békekonferenciának átadott X. számú jegyzékében, „ amely kimutatja, hogy az entente által javasolt határ tönkreteszi a határszéli városokat", hívta fel a figyelmet. Ezt a jegyzéket 1920. január 25-én, Apponyi Albertnek a békekonferencián a Legfelsőbb Tanácshoz 1920. január 16-án intézett beszéde után adták át, mint „ az előterjesztett magyarázatok kiegészítését. " „ 1. Az új határ elszakítana Magyarországtól tisztára magyarlakta, vagy nagy többségében magyar lakosságú óriási területeket, amelyek a nagy magyar tömbbel szoros összefüggésben vannak. 2. Az említett határ pontosan követi a hegyvidék és a Nagy-Alföld érintkező vonalát; itt létesültek idők folyamán a kereskedelmi termékek csereközpontjai és az egyesülésnek ezt a vonalát hívják, vásárvonal '-nak. Az új határ elválasztja Magyarországtól a magyar területen vagy annak szélein fekvő egész sorát a teljesen magyar városoknak. 3. Mindez teljesen alárendelt, múló jellegű okokból történik, hogy ellenségeinknek bizonyos vasúti vonalak és közlekedési utak biztosíttassanak. 4. Sőt mindennek csak az a célja, hogy a tisztára magyar területeket az ő számukra bizto31

KM Arch. - Béketárgyalási anyag. Fogalmazvány. 153 !