A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141
A békeszerződés 302. cikke az „ egyes vasúti vonalakról" rendelkezett. Első bekezdése előírta, hogy amennyiben az új határ megállapítása következtében ugyanannak az országnak két részét összekötő valamelyik vonal másik országon halad át, vagy ha valamely országból kiinduló szárnyvonal másik országban végződik, az üzemvezetés módját - a békeszerződés különös szabályainak betartásával - az érdekelt vasútigazgatóságok közötti megállapodással kell szabályozni. A 302. cikk második és harmadik bekezdésében foglalt cseh-szlovák és román vonatátvezetési jogokra hasonló igények támasztásával válaszolt, de egyben rámutatott arra, hogy a vonatátvezetési jogok megléte nem jelenthet megoldást. „A határok tervezett kijelölésének... vasútüzemi szempontból elfogadhatatlan következménye az, hogy az egy egészet képező vonalak kettémetszetnek Ennek folytán rajtuk a forgalom lebonyolítása lehetetlen. Ez az eset állana be a csata-losonci és a nagyszalonta-kisjenőaradi vonalakat illetőleg a cseh-szlovák és román vasúti forgalom szempontjából, de beállana ugyanez a helyzet a magyar forgalom szempontjából: 1. a salgótarján-fülek-bánrévei, 2. a balassagyarmat-losonc-fülek-bánrévei, 3. a sátoraljaújhely-csap-kisvárdai, 4. a mátészalka-nagykároly-érmihályfalvadebreceni, 5. a biharkeresztes-nagyvárad-kötegyáni és 6. a szeged-szabadka-bácsalmási vonalakon, mert a tervezet szerint a határ közelében magyar területen lévő állomások egymásközti forgalma csak nagy kerülővel lenne lebonyolítható, és így a határmegvonás Magyarországnak adandó ugyanoly vonat-átvezető jogot tenne szükségessé, mint amilyen most Magyarországtól igényeltetik A magyar küldöttség a felsorolt eseteken kívül még számos példát is felemlíthetne annak igazolására, hogy a tervezett megállapítás már egymáshoz közelfekvő állomások forgalmát is lehetetlenné tenné és oly nagyszámú vonalátvezetést vonna maga után, hogy a forgalom biztonsága ily zűrzavaros viszonyok között nem lenne megóvható. " 25 A magyar békeküldöttség abban az esetben, ha a békeszerződés-tervezetben foglaltakkal megegyezően a határokat Magyarország számára hátrányosan állapítanák meg, vagy a Magyarország által kért népszavazás az említett vonalakkal érintett területeken Magyarország számára kedvezőtlen eredménnyel végződne, a 302. cikk harmadik bekezdése után a következő rendelkezések felvételét kérte a békeszerződés végleges szövegébe: „A Salgótarjánt Füleken át Bánrévével, a Balassagyarmatot Losonczon, Füleken és Bánrévén át Miskolccal, a Sátoraljaújhelyt Csapon át Kisvárdával, a Mátészalkát Nagykárolyon és Érmihályfalván át Debrecennel, a Biharkeresztest Nagyváradon át Kötegyánnal és a Szegedet Szabadkán át Bácsalmással összekötő vonalak csehszlovák, román, illetőleg szerbhorvát-szlovén területén fekvő szakaszainak üzemére vonatkozó Egyezmények biztosítani fogják a magyar vontatással és személyzettel ellátott magyar vonatoknak a csehszlovák, román, illetőleg szerb-horvát-szlovén területen keresztül mindkét irányban való közvetlen áthaladását. Ugyanígy a hidasnémeti-kassai, záhonycsapi, börvély-nagykárolyi, csenger-szatmárnémeti, fehérgyarmat-szatmárnémeti, nyirábrány-érmihályfalvai, nagykereki-nagyváradi, ártánd-nagyváradi, körösszeg-nagyváradi, lökösháza-aradi, kelebia-szabadkai, madarasgara-regőce, lőcs-eszéki, beremend-baranyavár-pálmonostori, rédics-csáktornyai, szentgotthárd-fehringi, köpcsény-pozsony-újvárosi, hegyeshalom-bruck-királyhidai, ipolytarnóc-losonci, somoskőújfalu-losonci és szobérsekújvári vonalak üzemvitelére vonatkozó Egyezmények biztosítani fogják a magyar államvasutakra nézve ezeknek a vonalaknak, valamint Kassa, Csap, Nagykároly, Szatmárnémeti, Ermihályfalva, Nagyvárad, Arad, Szabadka, Regőce, Eszék, Baranyavár-Pálmonostor, Csáktornya, Pozsonyújváros, Fehring, Bruck'A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 195. p. 151