A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedése a trianoni békeszerződés után. - A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1920-1938 között 141

érvényben volt, igen előnyös díjtételek helyett más, hegyvidéki vonalak útján biztosítani, minden természetes megoldás ellenére. Ilymódon a tökéletesen berendezett hálózat teljesen tönkremenne s ez az egész vidék gazdasági romlását idézné elő, mert megfosztaná természetes és megszokott közlekedő vonalaitól. Ezért igazságtalan dolog lenne megfosztani Magyarországot a Duna északi partján elterülő kizárólag magyarlakta Alföldtől. Ennek a területnek elszakítása a wilsoni elvektől való megfeledkezése a történeti jogok brutális megsértését s a gazdasági érdekek önkényes elhanyagolását jelentené. Csak egy mód van a kérdés megoldására: a népszavazás, amely megengedné a népességnek, hogy maga válassza meg az államot, amelyhez a jövőben tartozni akar. "

16 A magyar békeküldöttség szerint a békeszerződés-tervezet 304. cikke a Déli Vaspálya Társaság helyzetét csak nagy vonásokban és általánosságban szabályozza. A békeszerződés szerint a déli vasút egységes maradna, „ de rendezést igényelne többek között az a kérdés, hogy a négy államra jutó részek egymáshoz való viszonya és összefüggése miként biztosítassék. "

17 „A közlekedésre vonatkozó általános észrevételek " a továbbiakban a magyar vasutak üzemeltetésének várható új keletű problémáit elemzi. „A tervezett határvonal a vasutak fenntartása tekintetében is nagy nehézségekkel jár"

x% - állapítja meg. A háború alatt, noha a karbantartáshoz szükséges anyagok Magyarország rendelkezésére állottak, a vasutak állapota az erős igénybevétel következtében nagyon leromlott. „Ma már annyira leromlott a pálya, hogy azon a forgalom csökkentett menetsebességgel is csupán kockázattal bonyolítható le. Minthogy a fenntartáshoz szükséges anyagok a Magyarországtól elszakíttatni kívánt területekről szereztettek be, a szerződéstervezet szerint bekövetkezendő helyzet mellett a magyar vasutak alig lesznek abban a helyzetben, hogy a vasútvonalakat belátható időn belül helyreállíthassák. Példaként fölemlítendő a talpfa16 A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 39-40. p. I7

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 188. p. 18

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 189. p. beszerzés nehézsége... Azok az államok, amelyekhez Magyarország területének egy része átkerülne, az ott termelt pályafenntartó anyagokat elsősorban saját szükségletük fedezetére fogják fordítani, és ha belőlük bizonyos részt Magyarországnak át is engednek, kérdés, hogy ezt minő feltételek mellett fogják megtenni és vájjon Magyarország vállalhatja-e majd az átengedéshez fűzött feltételeket. Ilyen körülmények között Magyarország nemcsak arra nem lesz képes, hogy vasúthálózatát olyképpen helyreállítsa, hogy az a belforgalom és a nemzetközi forgalom szükségleteinek megfelelhessen, hanem a vasúti hálózat tervezett szétdarabolása folytán szükségessé váló új összeköttetéseket sem létesítheti. "

19 A jegyzék szerint a mozdony- és kocsipark vonatkozásában is „ sivárnak mutatkozik a magyar vasutaknak mai és jövő helyzete. " Erre a kérdésre a későbbiekben még kitérünk. A vonatforgalom helyreállítását nehezíti a gépészeti berendezések hiánya; amelyek részben a háború alatt károsodtak, de nagyobb részben a román megszálló csapatok vittek el az országból. A fűtőházak és műhelyek anyag-, berendezésés felszereléshiánnyal küszködnek, a járműfenntartó és vontatóüzem alig bonyolítható le. „ Ugyanazok a nehézségek, amelyek a pályafenntartó anyagok beszerzése tekintetében felmerülnek, tapasztalhatók a vontató üzemben és a járműfenntartáshoz szükséges anyagok beszerzése körül is, úgy, hogy a forgalomnak a szükséges méretekben való megindítása márcsak ezeknek az anyagoknak hiányában sem lehetséges. Különösen így van ez a szénellátás szempontjából, amennyiben Magyarország a zsilvölgyi bányák elvesztésével és a pécsszabolcsi bányák terményeinek a külföld javára tervezett nagymérvű elvonásával legnagyobb teljesítőképességű és legjobb minőségű vontató szeneitőlfosztatnék meg. Az előbbi az egyetlen magyar szén, amely gyorsvonatokhoz alkalmas, az utóbbi pedig tapadó szén, amely nélkül a könnyű hazai szenek gazdaságosan nem volnának használhatók. "

20 A jegyzék a továbbiakban rámutat arra, hogy "A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 189. p. 20

A magyar béketárgyalások. I. m. II. köt. 189. p. 149