A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Merczi Miklós: Balázs Mór tevékenysége a budapesti városi közlekedésben 131
MERCZI MIKLÓS Balázs Mór tevékenysége a budapesti városi közlekedésben 1873. november 17-én Budapest néven egyesült Pest, Buda és Óbuda} E ténynek, valamint a kiegyezést követő ipari fellendülésnek köszönhetően elkezdődött a főváros világvárossá fejlesztése. Óriási városrendezési munkálatok kezdődtek elsősorban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) irányításával. Átalakult a belváros, kiépült a Nagykörút 2 , az Oktogon. Használatba vették a város második állandó Duna-hídját, a Margit hidat. 3 Nem utolsósorban megépült a Sugár út 4 Andrássy Gyula gróf, korábbi miniszterelnök inspirálására, aki hosszú 'A történelmi múlt, a földrajzi helyzet, az országgyűlés székhelyének Pozsonyból Pestre történő áthelyezése arra ösztökélte Pestet, Budát és Óbudát, hogy egyesülve a főváros szerepét lássák el. Az 1872. XLII. te. értelmében 1873-ban végrehajtották az egyesítést. E „házasságban" a lassan haladó Buda a történetet, míg Pest a modern haladást képviselte. 2 A Nagykörút létesítésének előzménye Reitter Ferenc hajózó csatorna ötlete volt. A csatornát Pesten, megközelítőleg a mai vonalvezetésben képzelte és kereskedelmi, valamint szennyvízelvezetési célokat szolgált volna. A terv továbbfejlesztett változatának megvalósításáról az országgyűlés 1871. XLII. te. számon rendelkezett. Maga az építés 35 évig - 1872-től 1906-ig - tartott. 3 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa működésének első éveiben kijelölték a Margit híd és a Szabadság híd helyét. A Margit híd elsőbbsége mellett a Nagykörút megépítésének szükségessége is szólt. 4 A Sugár út Budapesten a tervszerű városépítési tevékenység legegységesebb és legnagyobb szabású alkotása volt. Andrássy miniszterelnök 1868-ban egy beszédében említette meg a Sugár út gondolatát. Ettől kezdve állandóan napirenden volt a megépítése. A terveket és a költségvetést a Közmunkatanács 1870 decemberében terjesztette a kormány elé, minek alapján a képviselőház 231 szavazattal 60 ellenében 1870. évi LX. te. néven törvényerőre emelte. A Sugár út megépítése három szakaszban 1871 -tol 1885-ig tartott. párizsi tartózkodásának tapasztalatait használta fel ötletéhez. Az 1880-as években egyre nőtt Budapest lélekszáma, forgalma, ezért a közlekedésügy kulcskérdéssé vált. A főváros legnagyobb közlekedési vállalata a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság sorban nyitotta meg lóvasúti vonalait. A többi között a józsefvárosiak is szerették volna fellendíteni szűkebb hazájukat, ezért felkeresték a lóvasúti társaságot, hogy a Stáczió utcai vonal megépítéséről tárgyaljanak. Tulajdonképpen az FKT kivételével mindenki egyetértett a tervvel. Még Baross kereskedelmi miniszter is, bár kikötötte, hogy a korábbi koncessziókkal ellentétben, ezúttal nem adják ingyen az engedélyt. A szállítási tarifák ötévenkénti revíziója volt a feltétele a terv megvalósításának. A társaság, tudván azt, hogy egyedüli vállalkozó a közlekedés e területén, kategorikusan visszautasította a számára kedvezőtlen feltételt. Holtvágányra futottak a tárgyalások. Ebben a helyzetben lépett színre Balázs Mór (1. ábra) 5 . Az ismereteit londoni tanulmányai során szerzett szakember a legideáüsabb időpontban jelentkezett Budapest gőzmozdonyvontatású, közúti vaspályahálózatának tervezetével. A lóvasúti társaság vezetői előnyös helyzetük tudatában kissé kényelmesen, a fővárosi elöljárók viszont örömmel fogadták az új vállalkozó pályázatát. Az 1886-ban kiadott tervtanulmány öt gép5 1849. március 5-én született Pesten, polgári család sarjaként. Közlekedési tanulmányait Angliában végezte. Az egyébként magába zárkózó ember magánéletéről szinte semmi információnk sincs. Fiatalon, 1897. augusztus 1jén, Mannheimben halt meg. 131
