A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Merczi Miklós: Balázs Mór tevékenysége a budapesti városi közlekedésben 131
1. ábra. Balázs Mór (1849-1897), a BWV első vezérigazgatój a erejű közúti vasúti vonal megépítését irányozta elő: 1. Városligeti II. vonal a Podmaniczky úton (gőz). 2. Körúti vonal az osztrák-magyar államvasút indóházától (Nyugati pu.) a Borárus téri közraktárig (gőz). 3. Rakparti vasút a közraktáraktól a Báthory utcai városligeti vonalhoz csatlakozva (villamos üzemre tervezve). 4. Köztemetői vonal a Népszínház utcától az új temetőig (gőz). 5. Stáczió utcai (később Baross utcai) vonal az Egyetem tértől az Orczy térig (gőz). Kiemelt jelentőségű a városügeti második vonal volt. A lóvasúti társaság ajánlatát ez esetben sem fogadták el a főváros vezetői, ellenben figyelemre méltónak találták Balázs gőzüzemű vontatásra tervezett vasútját. Jól számolt Balázs, hiszen a BKVT-nek csak ló vontatta vasútra volt elsőbbségi joga, gépi vontatásra - mint azt a főváros vegyes bizottságából kiküldött albizottság megállapította - nem. A vegyes bizottság többszöri kiegészítés bekérése után Balázs Mór és a társának tekinthető Lindheim és Tsa. ajánlatát fogadta el. Balázs előrelátását igazolja az a levelezés, amelyben előrevetítte a főváros vezetésének a körúti vonal mielőbbi megvalósítását. Többször hangsúlyozta, hogy a nagykörúti közúti (gőz-) vasút koncessziójának elnyerése érdekében mindent meg fog tenni. Ezért a városligeti vonalból kiágazó és az osztrák-magyar államvasút személypályaudvarához vezető szárnyvonal építésére vonatkozóan fenntartotta magának a jogot, hogy más döntés esetén a főváros, illetve a kedvezményezett vállalkozó azt tőle váltsa meg. Hosszas szakmai fejtegetéssel igazolta az egységes vasút szükségességét. 6 így, amikor később a nagykörúti vasút tényleges engedélyezésére került a sor, nem is kaphatta más a megbízást, mint Balázs és üzlettársai. Az engedélyezési eljárás addig húzódott, amíg a közúti vasút működtetésének műszaki feltételeiben korszakalkotó változások álltak be. A német Siemes és Halske cég sikeresen állította üzembe Berlinben közúti villamosvasútját. Balázs Mór haladó gondolkodású ember lévén lehetőséget látott az új közlekedési eszköz budapesti meghonosításában. Míg az első, 1885 márciusában beadott, többször megerősített, illetve meghosszabbított ajánlatában Balázs a Lindheim és Tsa. céggel a gőzüzemet tervezte bevezetni, addig az 1886. október 13-ai, 939. sz. közgyűlési határozatban már megjelent Siemens és Halske neve is. Ez a tény előrevetítette a haladás irányát. Ugyanezen határozat 8., utolsó pontjában a Stáczió utcai vonal üzembe helyezésének kapcsán nem egyértelműen gőzvontatással, hanem „...valamely alkalmas motor felhasználásával... " adott alapot az enge6 A szakmai vitákat összegezendő a vegyes bizottság 1885. november 18-án kelt (23.066/885 számon) jelentésében a következő áll: „A hatóság kijelenti, hogy a Balázs Mór által létesítendő Podmanicky-utczai vonalnak s az ebből kiágazó az osztrák-magyar államvasút indóházáig kiágazó szárnyvonalnak beváltására nézve maga részéről semmiféle kötelezettséget el nem vállal..." Arról viszont biztosította Balázst, hogy más vállalkozó elsőbbsége esetén az köteles megváltani a szárnyvonalat. 132
