A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Dr. Molnár Erzsébet: Banovits Kajetán életrajza (1841-1915) 123

2. ábra. Banovits Kajetán szülőháza Mátyócon egyik szerzője és szerkesztője. Ugyancsak részben történeti jellegű az 1896-ban kiadott „A magyarországi vasúti hálózat fejlődésének története és jelenlegi állapota" című tanulmánya. Nemzetközi kiadásban, Lipcsében, Bécsben, Teschenben jelent meg szerkesztésében egy vasúti műszaki könyv, a Lokomotivbau, Wagenbau, Werkstatten und Zugförderungwesen in Ungarn. Jelentős érdeme, hogy nemcsak szakterületével foglalkozott, hanem gondja volt szülőföldjére is. Része volt abban, hogy Mátyóc, Bártfa, Palló, Vajkóc, Mokcsa, Mogyorós községek vizes, nádas területeinek lecsapolását megszervezzék, és erre 1886-ban lecsapolótársulatot alakított. Bizonyságát ma is emlékoszlop őrzi a főcsatorna mellett. A Vasúti és Hajózási Klub műszaki szakbizottságának is elnöke volt. Sokrétű érdeklődését bizonyítja, hogy a szűkebb szakmai munkákon túl a hazai sportélet irányításából is kivette részét. 1903-ban választották meg a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé. Ebben a körben is mélységesen tisztelték és szerették, pártatlannak, igazságszeretőnek, ugyanakkor szigorú és erélyes egyéniségnek ismerték. 42 évi vasúti szolgálat után, 1905-ben ment nyugdíjba. Ebben az időszakban már elismert szaktekintély, nemzetközileg is ismert mérnök volt, és éppen ezen elismertségének köszönhette, hogy rábízták a Közlekedési Múzeum szervezését, majd igazgatását. Az európai hírű közlekedési gyűjtemény megszervezése, fejlesztése is neki köszönhető. Kezdeményezője és alapítója, 1898-tól igazgatója volt az intézménynek, tehát még aktív korában, majd nyugdíjasként már nemcsak szakmailag, de érzelmileg is erősen kötődött a gyűjteményhez. A millenniumi Közlekedési Csarnok a magyar ipar és műszaki kultúra alkotásait gyűjtötte egybe, és szerencsére a létrehozók kitartásának eredményeként meg is maradt. A Közlekedési Múzeumhoz kapcsolódik Banovits Kajetán irodalmi munkásságának másik része. A nyitáskor, 1899-ben kapta kézhez számos külföldi és hazai múzeum és más intézmény az Emlékirat a m. kir. Közlekedési Múzeum megnyitása alkalmából című albumot (5. ábra), amely röviden ismerteti a gyűjtemény történetét, felépítését, jó minőségű fotókkal illusztrálva. 1901-ben, majd 1904-ben részletes katalógus jelenik meg tollából, bevezetőben át125