A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Molnár Erzsébet: Az úthálózat és a települések fejlődésének összefüggései az Ipoly és a Tarna között. — A honfoglalástól a 19. század közepéig 131

Igló—Szepesváralja—Kisszeben—Eperjes—Rozgony—Ernőd—Eger—Kompolt— Hatvan—Pest érintésével.

44 A fent ismertetett két útvonal volt a 13—14. század legforgalmasabb és legfontosabb útvonala területünkön. A harmadikként sorrakerülő út csaknem hasonló jelentőségű volt, de elsősorban a helyi forgalom lebonyolításában jutott fontos szerephez. A buda—kassai útból északra kiágazó útvonalról van szó, mely teljes egészében a Zagyva vonalát követi, több települést fűzve fel, amelyek főútvonali elhelyezkedése biztosította — többek között — kiváltságaikat. Hatvan után az első jelentősebb állomás Apc mezőváros. A középkori forrásokban Apch, Puch néven említik. Mátyás korában lett mezőváros, 1482-ben és 1484-ben említik vásárait.

45 Jobbágyi, Szurdokpüspöki és Szentjakab után az út legfontosabb települése Pásztó. Fejlődését segítette a ///. Béla által 1190-ben alapított ciszterci apátság. A középkorban négy vár is védte a várost: Fejérkő, Ágasvár, Szőlős és Hasznos. A Zagyva két oldalán található települések csak Pásztó érintésével juthattak kapcsolatba egymással. Már III. Endre korában népes vásárokat tartott,

46 így a legkorábbi vásáros helyek egyike. 1407-ben Buda város kiváltságait kapja, ami túl sokat ugyan nem jelent, de a fejlődés lehetőségét magában hordozza. Az 1405-ös vámösszeírás többször is említi, mint az útrakelők célját.

47 Alig néhány kilométerre található Tar, vámja a 15. század elején is megvolt, majd 1463-ban újra említik, amikor Tari György zálogba adta Guthi Országh Mihálynak, Kompolti Jánosnak és Vencelnek;

48 Később még többször cserél gazdát, így 1465-ben Pászthi János, István és László birtokába kerül, 1475-ben ismét Guthi Országé és a Kompoltiaké.*

9 1478-ban vásárát is említik,

50 de Pásztó közelsége, és az akkor nagyobb jelentőségre szert tett Verebély (ma Mátraverebély) miatt nem tudott igazán fejlődni. Verebély földesurának, főútvonali fekvésének, búcsújának köszönheti középkori fejlődését. A környező települések közül a legrégebbi kiváltságokkal rendelkezik. A Verebi család a 13. századtól birtokosa, ezt megelőzően királyi birtok volt. Vásártartását Zsigmond engedélyezi 1398-ban: „Zsigmond Werebi György fia Péter mester comes camerarum salium nostrum et Lyppa kérésére nógrádmegyei Wereb birtokán nagyboldogasszony napján (aug. 15.), valamint megelőző és követő napokon évi vásár tartását engedélyezi a környező vásárok sérelme nélkül, s oly szabadságokkal, quibus nundiae caterarum civitatum regni insiquite főre perhibentur" [amelyekkel a terület népe már korábban rendelkezett].

51 Verebélyen keresztül vezetett a buda—csetneki országút is, amelyen a vas szállítása folyt a gömöri bányákból.

52 A település forgalmát nem csekély mértékben növelte, hogy búcsújáró engedélyt kapott, és mind a mai napig az ország egyik leglátogatottabb zarándokhelyeként tartják számon. lí

Antalffy Gy.: 1943. 24. p. i5

Soós I.: 1975. 78. p. 46 Békefy R.: 1898. 71. p. 47 ZSO H/1. 1956. 470—471. p. 48 Kovács B.: 1973. 23. p. 49 Kovács B.: 1973. 23. p. 50 U.o. 51 ZSO H/1. 1956. 586. p. 52 NMT I. 1973. 91. p. 140