A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Molnár Erzsébet: Az úthálózat és a települések fejlődésének összefüggései az Ipoly és a Tarna között. — A honfoglalástól a 19. század közepéig 131

A két következő település is főútvonali helyzetéből adódóan vált jelentőssé. Kisterenye két településből, Egyházas- és Vásárosterenyéből alakult ki; a 14—15. század folyamán tartott forgalmas vásárokat.

53 A már említett Inaszó a Gömörbe vezető országutak találkozási pontja miatt vált jelentőssé. Az ismertetett út az elsőként tárgyalt útvonalba torkollott, így mind északon, mind pedig délen a nemzetközi utakkal kapcsolatban állt. A fontosabb helyi utak közül az egyik a Tárna völgyében futott, a folyó bal partján. Az egykori megyeszékhely Heves mezőváros fontos állomása az Eger és Szolnok közötti útvonalnak. Jelentőségét a terület kitűnő természeti adottságai is növelik, amelyek különösen alkalmassá teszik a gabonatermesztésre. Innen az út egyenesen északra tart, Kápolna, Debrő, Verpelét és Sirok mezőváros érintésével. Két települést kell még megemlíteni ezen az útvonalon. Az egyik Pétervására, melyet már 1247-ben Peturwasara néven említenek;

54 vásárát egyértelműen azonban csak egy 1445-ben keltezett oklevél említi.

55 Útkereszteződésnél fekszik, mert nyugatra a hatvan—pásztói úthoz innen vezet az út Dorogházán keresztül, amely vámos hely.

56 Pétervásárától északra található Erdőkövesd, amelyet 1446-ban említenek oppidumként.

57 A 14—15. században a Galga völgyében is fontos helyi út vezetett, ennek pontos útvonala bizonytalan. A forrásokban a legtöbbet említett település Guta (Galgaguta), melynek vámja az 1405. évi vámösszeírásban is többször szerepel, de egy korábbi oklevél is említést tesz róla. Az 1387. november 19-én kelt oklevél szerint a „.. .váci káptalan ... nov. 3. parancsára beiktatta Chutnuk-i Miklós fia György étekfogó mestert és Akusfia Mihályt a nógrádmegyei Zonda vár birtokába, amelynek tartozékai: birtokrész Surány-ban, Wralia, más néven Balhadalja, Zonda birtok, vám Guthafaluban.

,,5S A 15. század végéről számszerű adat is van a vám jövedelméről, ami elég csekély forgalmat tükröz. Ám éppen a vámösszeírásból tudjuk, hogy számos kivételt tettek a vámfizetés alól, így az esztergomi érsekség számadáskönyvében szereplő adatok a tényleges forgalmat nem adják meg. Ezt az értékes forrást Fügedi Erik dolgozta fel. Ennek alapján megállapítható, hogy Guta és Naszvad együtt mintegy ötszörösét jövedelmezte a verebélyinek.

59 A gutái vám összeköttetést biztosított Szécsény, Balassagyarmat és Vác felé. A Szécsény felé vezető út Szondát érintette, bevétele a várat illette, majd Terény következett, amelyet a középkorban Vásárosterénynek neveztek.

60 A vásározóknak a herencsényi vámot is érinteni kellett, amelyről az 1389. augusztus 6-án kelt oklevélből van tudomásunk: „A garamszentbenedeki konvent előtt az esztergomi érsek Nymth-i jobbágyai Mihály fia János mester közbenjárók kérésére visszaadta nekik a Hereschen-i vámon elvett holmikat."

61 A Vácra vezető útvonalat a vámösszeírásból határozhatjuk meg: Gutáról Nézsára vezetett, majd Kösd, mint vámos hely érintésével jutott el Vácra. A középkor folyamán Vác és Balassagyarmat között vezetett egy másik út is, amelyet a királyok szintén igénybevettek, Zólyomba utazva.

62 Ez lényegében a mai Vác— Rétság—Érsekvadkert útvonal, de itt egyetlen vámoshely és vásártartó hely sem szere53

NMM 1953. 251. p. 54 Kovács B.: 1973. 22. p. 55 HMM III. 1978. 504. p. és Soós L: 1975. 408. p. 56 Kovács B.: 1973. 17. p. és HMM 1953. 176. p. 57 Soós I.: 1975. 184. p. 58 ZSO I. 1951. 29. p. 59 Fügedi E. 1981. 219. p. 60 NMM 1953. 423. p. 61 ZSO I. 1951. 137. p. 62 NMT I. 1973. 23. p. 141