A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Molnár Erzsébet: Az úthálózat és a települések fejlődésének összefüggései az Ipoly és a Tarna között. — A honfoglalástól a 19. század közepéig 131
tudatosan fejlesztik; 1330-ban már városi rangra emelték. 24 Az Ipoly melletti város vízi- és szárazvámmal is rendelkezett, és fokozatosan fejlődve, Nógrádot háttérbe szorítva, a megye első települése lett. Környezetében több, azonos kiváltságokkal rendelkező település is volt, így mindenekelőtt a helyi forgalomban és kereskedelemben játszott jelentős szerepet. Az ide utazókra leselkedő veszélyekről egy oklevél írja 1393-ban: „A Gyarmat birtokon tartani szokott vásárra menő nemes famulusaikat és jobbágyaikat megverték." 25 A következő település nevében is kapcsolatban áll az útellenőrzéssel. Őrhalom eredeti neve Trázs, a magyar ennek tükörfordítása. A középkori útvonal érintette Hugyagot is, amelyről biztos adatok nincsenek; elképzelhető, hogy mezőváros volt. A terület fontos csomópontja Szécsény, ahonnan a délre és keletre futó utak kiindulnak. Egyenletes fejlődésű város, időként kiemelkedő szerepet játszott. Vára, kolostora, forgalmi fekvése, vásártartása és vámszedése együttesen biztosították előmenetelét. 1405-ben említik „civitás"-nak, országos vásárát a gyümölcsoltó boldogasszony előtti szombaton tartotta. 26 Vámot nem a városban szedtek, hanem a mai Farkas-Almás pusztán; ez a Ság felé vezető út mentén található. Ságtól az út részben Fülek és Losonc irányába vezetett, érintette a tarjám vámot, keletre pedig Inaszót, amely ekkor mezővárosként szerepelt, de a török hódoltság alatt elpusztult, és nem is települt újra. Inaszó a gömöri részekbe vezető utak kereszteződésében épült. A fenti útvonal egyike volt a Kassára és Zólyomba, valamint a bányavárosokba vezető utaknak, egyben Lengyelországba vezető út is, — ha nem is a legfontosabb. A tatárjárás után, de főleg a 14. századtól válik országos jelentőségű úttá a Pestről Hatvanon át Kassára tartó útvonal, amelyet már a 10. századtól használtak. Esztergom háttérbeszorulásával, Buda szerepének megnövekedésével a Dunától keletre eső országrészek egyik legforgalmasabb útvonalává válik. Pest és Heves vármegye településeit érinti területünkön, vonalvezetése alig tért el a maitól. A pesti rév után Cinkota következett, majd a már említett kerepesi vám. Gödöllő és Bag érintésével éri el első jelentős állomását, Hatvant. (Itt eltérés van a honfoglaláskori úttól, mert az Gödöllőről Kartal felé ágazott el. A 13. századtól a rövidebb, Bagót érintő útvonal került előtérbe.) Hatvan csak a 14. század végétől válik jelentős csomóponttá. 1393-ban még falunak mondják, ahol azonban vásárt tartottak. Ilsowai Leusták Nádor fejérmegyei alispánnak a váci káptalanhoz címzett levelében olvasható: „...alperest előbb Wágh-i birtokrészéből, majd Pesth civitas, Hathowan és Kechkeméth falvak vásárain megidézte.''''' 2 '' 1 1406-ban már mezőváros, 28 vámját 1423-ban említik. 29 A vám jövedelme Buják várát illette, majd a Hatvani család tulajdonába került. 30 Országos vásártartásra 1444-ben kapott jogot, és ekkor már „Naghatwan oppidum" néven szerepelt. 31 A városból minden irányban utak ágaztak el, és mint közlekedési csomópont, fontos maradt mindvégig. 2i AcsádyL: 1896. 92. p. 25 ZSO I. 1951. 329. p. 28 ZSO II-l. 1956. 470—471. p. 27 ZSOI. 1951. 356. p. 28 Kovács V.: 1973. 19. p. 29 Szepes B.: 1940. 158. p. 30 U.o. 31 Kovács B.: 1973. 19. p. és ZSO II/l. 1956. 508. p. 138
