A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Molnár Erzsébet: Az úthálózat és a települések fejlődésének összefüggései az Ipoly és a Tarna között. — A honfoglalástól a 19. század közepéig 131

Hatvanból Kassára három útvonal volt használatban, amelyek közül a legfontosabb a Gyöngyöst érintő vonal. Atkáron át vezetett, amelynek 1523-nan Apaffy Mihály II. Lajostól vámszedési jogot kért.

32 Gyöngyös mind gazdaságilag, mind kulturálisan a terület legnagyobb központja. Központi funkcióját napjainkig megőrizte. 1334-ben és 1335-ben Buda város kiváltságait kapja meg, ami azonban csak formaság, hisz lakóit továbbra is jobbágyként emlegetik. Mindez azonban nem gátolta meg,

33 hogy előnyös földrajzi helyzetét kihasználva, országos és nemzetközi főútvonali helyzetét kamatoztatva, az egyik legfontosabb piacközpont legyen. Az Alföld és a hegyvidék találkozási pontján feküdt, így a nagytáji munkamegosztásból következően országos árucsereköpont és egyben elosztóhely is. A várost az orosz kereskedők is érintették, Budára utazva.

34 Mint Fügedi Erik írja, fejlődésében csak kezdetben játszott szerepet, hogy földesúri székhely; a továbbiakban a pest-kassai út egyik állomásaként fejlődött.

35 Gyöngyösről Eger felé egyrészt a Markaz, Nana és Verpelét útvonalon, másrészt Visonta, Detk és Kompolt érintésével lehetett eljutni. Valószínű, hogy a középkor folyamán mindkettő egyaránt jelentős lehetett. Gyöngyösön vámot a főutak végénél kellett fizetni.

36 A Markaz irányában menő út Verpelétnél éri el a Tárnát?

1 ahol a vámot szedték, majd Eger és Miskolc érintésével vezetett Kassára. Hatvantól kelet felé, illetve északra tartó utak közül az előzővel csaknem párhuzamosan egy másik út is haladt. Csány mellett vezetve Vámosgyörköt érintette, mely a nevében is jelzi egykori jogát. 1273-ban még Jurk néven szerepel, vámjáról 1446-ban szólnak a források.

38 A következő település is vámos hely, Adács, amelyről annyit tudunk, hogy 1421-ben Zsigmond Pálóczi Mátyásnak adományozta a vámot.

39 A Gyöngyös patakon épített hídon kellett a vámot fizetni, az eredeti település ugyanis a patakhoz közelebb feküdt, a mai Telek-dűlőben}

0 Az útvonal meghatározását segíti és támasztja alá Nagyút, amelyet 1333-ban népes helynek mondanak.

41 Ez az útvonal is a Tárna folyót szeli át, mégpedig Kompoltnál. 1399-tőbl ismerjük a vámjával kapcsolatos adatot, amely — mint általában — gyakori, többszöri megerősítést igénylő rendelkezés volt. É szerint azok, akik Gyöngyös felé mennek vagy Budáról jönnek Eger felé, vámot tartoznak fizetni az apátnak.

42 Azok ellenben, akik Budáról Gyöngyösre, onnan Pásztora, s onnét Eger felé Budára vissza mennek, vámot nem fizetnek. A vámszedés joga, pontosabban az, hogy kit is illet, később vitás lehetett, mert 1409-ben újabb adatot találunk: „Rozgonyi Simon országbíró Heves megyének Simon ajtónálló mesterrel együtt tartott közgyűlésén bizonyítja, hogy a kompolti vám az ottani apátságot illeti."^ Kompoltról Maklár vagy Verpelét érintésével lehetett Egerbe jutni; utóbbin nehezebb terepviszonyok között. 1440-ben //. Ulászló Lengyelországból Budára utazva ezen az úton haladt, Sandec—Késmárk— 32 Kovács B.: 1973. 17. p. 33

U.o. 18. p. 34 Sólyom J.: 1933. 154. p 35 Fügedi E.: 1981. 342. p. 36 HMM II. 1978. 15. p. 37 ZSO II/2. 1958. 237. p. 38 Soósl.: 1975. 497. p. 39 U.o. 68. p. 40 U.o. 41 Albert F.: 1868. 471. p. 42 ZSO I. 1951. 659. p. 43 ZSO II/2. 1958. 237. p„ 139