A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: Kölber-kocsik a Múzeum gyűjteményében 67
számára volt használható. Lassan ki is szorultak az ilyfajta kocsik a két egyforma, kényelmes ülésű magyar homokfutók, hajtókocsik mellől.''''' 2,1 Az a gavallér kocsi, amelynek fotóját mellékletként közölte, valóban megfelelt a leírt tulajdonságoknak (14. ábra), azonban a kocsigyárosok tovább alakították a kocsitípust az úri hajtók részére, és létrehozták annak egy kényelmesebb és biztonságosabb változatát, mint amilyen a Múzeum tulajdonába került jármű is. A Kölber katalógusok közlik mind a PettkóSzandtner által bemutatott típust, mind pedig a múzeumit is (15. ábra). Az utóbbin a nyitott kocsiszekrényt a hátfallal együtt sima táblákkal „oldalazták" be, s az első ülést magasabbra építették. A kényelmes hajtást szolgálta az ülést körbevevő, esztergályozott bordákkal ellátott kar- és háttámasz, és az üléshez igazított ívelt lábtámasz. Az alacsonyabb hátsó ülésről a kocsis vagy más kocsikísérő személy kezelte az ülés alá felszerelt forgatókaros féket. A kocsi kerekei valóban magasabbak, mint a más típusú, normál kocsiké, ezért a kocsira való felszállást elől a „felhérc"-re szerelt hágcsókkal, hátul pedig a kocsiszekrény alá felerősített, ívelt, két lépcsős hágcsóval könnyítették meg. A kocsi első és hátsó rugói egész ollósak. Az építés feltehető időpontja a 20. század első évtizedeiben volt, s a gavallér-kocsi alaposan tönkrement a hosszú használat alatt. Szerencsére a kocsitestet és a vasalást meg lehetett menteni, mindössze a kerekeket kellett a felújítás során újakra kicserélni. Természetesen a kárpitozást is pótolni kellett. A gavallér-kocsi jelenleg a parádi Kocsimúzeumban látható a többi, nem Kölber-gyártmányú hajtó- és vadászkocsi között. A Kölber alkatrészeket tartalmazó három jármű 2s közül egy félfedeles nyitott hintó érdemel kiemelt figyelmet. A hintót feltehetőleg teljes egészében a Kölber Testvérek Kocsigyára gyártotta le, azonban a „Kocsiárú Csarnok" bocsátotta áruba, így az ő cégjelzésük szerepel a járművön. „A budapesti kovács és kocsigyártó ipartestület védnöksége alatt álló Kocsiárucsarnok Szövetkezed már az 1900-as években alakult, és kifejezetten árusításra rendelkezett be, vállalva új és javított kocsik eladását. Működésükről nincsenek közelebbi adataink, azon az árjegyzéken kívül (16. ábra), amelyik a kocsigyártó iparban általánosan használt klisék igénybevételével készült. A járművet — az árjegyzék szerinti „Fedeles Phaeton"-t — erősebb forgalomhoz alakították ki, erre utal alvázszerkezete a szokásos, elől egészollós, hátul 3/4 ollós, keresztrugóval kapcsolódó vasabroncsos kerekes futóművel, továbbá félolaj-tengelyes és a hátsó kerékpárhoz igazított vas-dörzstuskós fékberendezése, mely a kocsiülés oldalára szerelt nyomókarral működik. Kocsiszekrénye szintén széria formájú. A nagyobb igénybevételt jelzi az ülések bőrrel való kárpitozása is. Ugyancsak a nyitott hintók között található a fogatolt jármű gyűjteményben egy „vis — a vis", azaz szembeülésű kocsi, amely azonban eredetileg landauerként került a Múzeumba. Előző tulajdonosa a MAFILM volt, ahová szóbeli információink szerint a sümegi egyházi hatóságok adták el. A filmgyári használat során — mivel a múzeumi ajándékozást ahhoz a feltételhez kötötték, hogy továbbra is kikölcsönzik a járművet — a kocsiszekrényt teljesen átalakították, a két lenyitható tetőt leszerelték, a csomagtartó helyére inasülést készítettek stb. A hintó hátfalán, a kárpitozás alatt ma is jól kivehető a Kölber-gyár jelzése: „K.T. 11500". A harmadik Kölber-gyártmány eredetéről már csak forgóváza árulkodik. A kocsiszekrényt, még MAFILM tulajdonban, fantázia-rajzok alapján gyártották le, s teljes egészében hamisítvány. 27 Pettkó-Szandtner i.m. 165. p. 28 A Múzeum nyilvántartása szerint ezek: 11—72.90. 1—2. Félfedeles nyitott hintó a „Kocsiáru Csarnokból", Kölber-gyártmányú (rúddal). 11—68. 10.1.—2 Nyitott hintó („Landauer") sétakocsikázásra (rúddal). 11—68. 7. 1—2. Zárt gálahintó („Filmgyári díszlet, fantázia kocsiszekrénnyel", rúddal) 87