A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 583 - A tervezett pest-budai összekötő vasút engedélyokmánya (Dr. Dienes Istvánné) 585

A TERVEZETT PEST-BUDAI ÖSSZEKÖTŐ VASÚT ENGEDÉLYOKMÁNYA Amint az köztudott, Pest városának első vasútállomása 1846. július 15-én nyílt meg, Buda városáé pedig 15 év múlva, 1861. április 1-én. Újabb 16 esztendőt kellett várni azonban arra, hogy a kettős főváros pályaudvarai között vasúti kapcsolat jöjjön létre: az összekötő vasúti híd 1877. október 23-án nyílt meg; eddig az időpontig csak a Lánchídon át, tehát közúton lehetett a két pályaudvar között közlekedni, és kétszeri átrakással, szekéren árut szállítani. A mai ember számára majdnem érthetetlen, hogy ilyen hosszú idő kellett a kétparti főváros vasúti egybekapcsolásához, még akkor is, ha tudván-tudja, hogy ez a három évtized Magyarország történelmének viszontagságos korszakai közé tartozik. A hosszú várakozás okairól már az is sokat elárul, ha áttekintjük a két pályaudvar név-változásait. A „Pest" indóházat 1846-ban a Magyar Középponti Vasút Társaság nyitotta meg a legelső magyar vasútvonal felavatásakor, a névválasztással is hitet téve a jövő fejlődés iránya mellett. Ugyanez a pályaudvar 1850. május 7-től kezdve a Délkeleti Államvasút „Pest" állomása lett, tanúsítva, hogy igencsak nézőpont kérdése, mi hol fekszik: az osztrák birodalom székvárosából, Bécsből nézve természetesen keleten, s az összbirodalom cseh és lengyel részeit tekintve délen. A Cs. kir. szab. Osztrák Államvasút Társaság megalakulása után, 1855. április l-jétől a „Pest" indóház is e magántársaság tulajdonába került, s bármily különös is így utólag, a vasúttársaság a kiegyezés (1867) után még sokáig ezt a nevet viselte, csak 1882-ben nevezték el hivatalosan Osztrák—Magyar Államvasút Társaságnak. A közben (1877) megépült európai hírű és színvonalú új pályaudvar is az Osztrák Államvasút Társaság budapesti pályaudvaraként vált ismertté, csak a Társaság magyarországi vonalainak államosításakor, 1891-ben nyerte a Nyugoti pályaudvar nevet, s ugyanekkor nevezték el Keleti pályaudvarnak az 1868-ban megalakult Magyar Államvasutak 1884-ben épült Központi pályaudvarát. Nem kevésbé ellentmondásos a budai pályaudvar elnevezése: első terveit a Ferenc József Császár Keleti Vaspálya Társaság vázolta fel 1856-ban. (Ismét a nézőpont: Magyarország nyugati részén tervezték a Keleti Vaspályát, de Bécstől keletre.) A következő lépéssel a Cs.kir.szab. Déli Állami Lombard-Velencei és Központi Olasz Vaspálya Társulat vette át a keleti vasút tervét, s ebből jött létre a Déli Vaspálya Társaság, amely azután a buda—kanizsai vonal és a Déli pályaudvar megnyitásáig el is jutott. Az 1848—49-es magyar szabadságharc kíméletlen leverése és megtorlása után az osztrák önkényuralmi kormányzat tudni sem akart többé önálló magyar vasúti politikáról. Az épülő hálózat fő irányait az összbirodalmi szemlélet jelölte ki: az osztrák államvasút bonyolítja le a forgalmat Béccsel a Duna bal partján; a déli vasút a Dunántúlon. 585