A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szervezetének két évtizede (1968—1987) 563

KÓCZIÁNNÉ DR. SZENTPÉTERI ERZSÉBET X KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMOK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK KÉT ÉVTIZEDE (1968-1987) A budapssti Közlekedési Múzeum a második világháború után több, mint két évtizedig az újjáépítés gondjaival küszködött. Múzeumi létesítményként csak az 1966-os megnyitást követően fordulhatott a külvilág, mindenekelőtt Európa felé, s alig három év elteltével már fogadta a Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szövetségének első hivatalos konferenciáját. Az intenzív kapcsolat napjainkig tart, és a Közlekedési Múzeum az eltelt két évtizedben mindvégig produktív módon vett részt a szervezet működésében és rajta keresztül a közlekedési múzeológia eredményeinek elérésében, illetve elismertetésében a múzeumok nemzetközi tudományos világában, amely elsősorban az UNESCO védnöksége alatt szerveződik. Az UNESCO keretében alakult meg nem sokkal a második világháború befejezése után az ICOM (International Council of Museums), azaz a Nemzetközi Múzeumi Tanács, amely egyébként jogelődjének a két világháború közötti Office International des Musées-t tekintette. Az ICOM tagsága a mai napig különféle bizottságokban működik, így vannak nemzeti és nemzetközi bizottságai is. Létrejöttük sok esetben évtizedskig tartó folyamat eredménye, s ebben a közlekedési múzeumok sem különböztek. Röviden felidézve az IATM (International Association of Transport Museums), azaz a Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szövetsége megalakulása előtti időszakot, előbb vissza kell nyúlnunk az ötvenes évekhez. Az ICOM Committee No.l. for Museums of Science and Technology (az ICOM 1. sz. bizottsága a tudományos és technikai múzeumok részére) keretén belül három évvel az első javaslatot követően, 1959-ben hozták létre a közlekedési múzeumok önálló csoportját, amely növekvő taglétszáma és aktivitása következtében végülis 1963-ban függetlenné vált, és ettől kezdve mint az ICOM 17. sz. bizottsága (ICOM Committee No.17. for Transport Museums) dolgozott. Az 1960-as évek végén az ICOM nemzeti és nemzetközi bizottságai vonatkozásában is megindult egy újraszerveződési folyamat, és az 1968-as kongresszussal egyidőben Kölnben tartott közlekedési múzeumi bizottsági ülésen kimondták az IATM megalakulását, néhány más szakterülethez hasonlóan. Az új szövetség azonban továbbra is megőrizte kötődését az ICOM-hoz, mivel nem oszlatták fel a 17. sz. Bizottságot. így az IATM ugyan önálló nemzetközi egyesületté alakult, de változatlanul az ICOM 17. sz. Bizottságaként kapcsolódott be a világszervezet tevékenységébe. Az IATM megalakítását elhatározó közgyűlés több fontos határozatot hozott: például tagjai sorába a közlekedési és postamúzeumok mellett más (műszaki, történeti stb.), önálló közlekedési részleggel rendelkező múzeumokat is felvehetőnek mondott ki, tagjai azonban elsősorban nem természetes, hanem jogi személyek, intézmények lettek. Az önálló nemzetközi egyesületté válás szervezeti — a korábbi gyakorlat során 36* 563