A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

Hungária u. 79. sz. alatt tartott gyűlésen, melynek napirendi pontja „a munkaadók szervezkedése és a munkások kötelességé''' volt, mintegy 2000 munkás jelent meg. Tarczai Lajos előadói beszédében hangoztatta, hogy ez a három sztrájk az összes szállító- és fuvarozómunkás érdekében, jogaik kivívása érdekében folyt. A kivívott eredményeket a szervezkedés erősítésével lehet megőrizni.

144 A három sztrájk eredményeinek értékelése a Fuvarozó Munkásban történt meg. „Szerződéseinket arra szeretnék a gazdák felhasználni, hogy megakadályozzanak bennünket a szervezkedésben. Bizalmiférfiról egyáltalán nem akarnak tudni. Úgy veszik, mintha az a bizalmiférfi egyenesen azzal volna megbízva, hogy zavarokat csináljon. Éppen ellenkezőleg, a bizalmiférfiaknak az a hivatása, hogy minden tekintetben fenntartsák a rendet. A szállító cégek nem vallották még kárát, hogy a bizalmiférfit elismerték. A Gyurkovics eset azt bizonyítja, hogy nagyon veszedelmes a bizalmiférfit üldözni, mert nem tűrjük el."

u5 A fuvarozó munkáltatók ettől az időponttól kezdve valóban óvakodtak a bizalmiférfiakkal újat húzni. 1907 végén mégis két sztrájk robbant ki a bizalmiférfi elbocsájtása miatt. Mindkét esetben azonban a bizalmiférfi hatásköri túllépést követett el, a szervező bizottság a munkáltatónak adott igazat. Gyurkovics Jenő hat hét eltelte után sem keresett okot Boly ás Sándor elbocsájtására. Pedig adódott. 1907. október 19-én Bolyás sztrájkkal fenyegetődzve egy „parádés kocsis" elbocsájtását követelte Gyurkovicstól, mert szerinte a parádés kocsis spicli, kémkedik a munkások között. Gyurkovics reklamált ugyan a szakegyletnél a bizalmiférfi önkényeskedése miatt, de elbocsájtotta a parádés kocsist.

146 Amikor azonban Bolyás azt követelte tőle, hogy előzetesen jelentse be nála, ha új kocsist kíván felvenni, elbocsájtotta a bizalmiférfit. Erre Gyurkovics 28 kocsisa december 17-én sztrájkba lépett.

147 A sztrájk csak fél napig tartott, mert a szervező bizottság kényszerítette a kocsisokat a munka felvételére. A bizalmiférfi elbocsájtását jogosnak ítélte, mert túllépte hatáskörét.

148 1907. november 3-án a Heidelberg Tivadar vegyészeti gyárban tört ki rövid sztrájk a bizalmiférfi elbocsátása miatt. A hatáskörét túllépő bizalmi 4 heti fizetését megkapván önként távozott, és ezzel a sztrájk megszűnt.

149 A két eset tanulságai a bizalmiférfi szabályzatban csapódtak le; a szervező bizottság pontosan meghatározta a bizalmiférfiak jogait és kötelességeit. A tanulságok és a szabályzat ellenére mégis többször előfordult, hogy a bizalmiférfiak túllépték hatáskörüket a munkáltatóval szemben. Ilyen esetből azonban több sztrájk nem adódott. A szállítómunkásoknak kevés viszályuk akadt munkáltatóikkal, a kollektív szerződés jól funkcionált. A felmerülő munkaügyi vitákban az állandó békéltető bizottság határozatait a munkások és a munkáltatók is végrehajtották. A békéltető bizottság tekintélyt szerzett magának a munkások és a munkáltatók előtt is. Ezért bizonyult 1907 augusztusában igen fontosnak a Vörös Kálmán szállítócég „trükkjét" megtorolni. Vörös nem fizette meg egyik munkásának a betegség idejére járó, szerződésileg megállapított munkabért. Az ügyben összehívott békéltető bizottsági ülések alól Vörös többször is „kisürgönyözte magát", nem akart megjelenni. Augusztus 13-án a cég 6 kocsisa és szállítómunkása beszüntette a munkát.

150 Most már Vörös sürgette 144 Fuvarozó Munkás, 1907. aug. 15. 145 U.o. 146 BFL Tan. ir. IV. 1407. B. — Az ipartársulat i. levele a kereskedelemügyi miniszterhez. 147 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 2291—1907. — Végh János det. jel. 1907. dec. 16-án. 148 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp., 1908. 998. p. 149 Tarczai i.m. 33. p. 150 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1473—1907. — Sztrájkbejelentés. 375