A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

nak. Ez a cédula lett később a fuvaros ipartársulat kezében az egyetlen valamirevaló bizonyíték arra, hogy a szakegylet sztrájkokat szervezett. A kocsisok további részleges sztrájkbalépéseitől tartó munkáltatók a rendőrséghez fordultak a békéltető tárgyalások azonnali megindítása érdekében. Különösen a gabonafuvarosok sürgették a megállapodást, mivel a gabonaszállítási munkák csúcsidejében az ő üzemük szenvedte volna a legtöbb kárt a sztrájkok következtében. Augusztus 13-án a rendőrségen tartott békéltető tárgyaláson megállapodás született: „Jegyzőkönyv, felvétetett 1907. augusztus 13-án Adler Samu, Gyurkovics Jenő és Dittrich Nándor fuvarosgazdáknál kitört sztrájk alkalmából tartott békéltető tárgyaláson. Hosszas tárgyalás után a bizottság a következő határozatot hozta: 1. Dittrich Nándor esetében beleegyeztek a munkások abba, hogy tekintettel Dittrich Nándor távollétére, Schwartz József saffer mától számított 6 hétig alkalmazásban megmaradhat. A munkaadók pedig kötelezik magukat, hogy Dittrich Nándor Schwartz Józsefet a mai naptól számított 6 hétre alkalmazásából végleg elbocsátja. Ha Schwartz József ezen hat héten belül a munkásokat szántszándékosan zaklatja s a békéltető bizottság ezt megállapítja, köteles Dittrich Nándor a saffert azonnal elbocsátani. Dittrich Nándor köteles a sztrájkban töltött 2 napot is megfizetni. 2. Gyurkovics Jenő köteles Bolyás Sándor bizalmiférfit munkába visszafogadni s őt a békéltető bizottság megállapítása nélkül 6 héten belül el nem bocsáthatja. Gyurkovics Jenő köteles a sztrájkban eltöltött 2 napot is megfizetni. 3. Adler Samu munkásainak a túlórák megfizetése iránti követelése tárgyában már előzőleg az az egyezség jött létre, hogy Adler Samu kocsisainak a túlórák fejében 8 koronát fizet. Adler Samu köteles a sztrájkban eltöltött 2 napot a munkásoknak megfizetni, azonban egy napot a fuvaripari munkások szervező bizottsága a hét végén visszatérít neki. Mindhárom munkaadónál kötelesek a munkások f hó 14-én reggel rendes időben munkába állani. Későbbi nézeteltérések s ezekből kifolyó munkabeszüntetések megelőzése érdekében kimondja a bizottság, hogy a munkások a munkabeszüntetés előtt a békéltető bizottságokhoz forduljanak."

141 Az ügy ezzel a megállapodással még nem fejeződött be. Adler Samu és Gyurkovics Jenő alávetette magát a rendőrségen kötött megállapodásnak, Dittrich Nándor viszont nem. A fuvarozó munkáltatók képviselői sietve kijelentették, hogy nem vállalnak szolidaritást Dittrich-hel, „és ha a szakegyletnek elégtételt nem ad, a munkások nem kötelesek vele a szerződést betartani". Dittrich üzemét a szakegylet teljes bojkott alá helyezte (8. ábra). A háromhetes sztrájk és bojkott Dittrichet végül is megtöri. A munkáltatók ötös bizottsága és a szervezőbizottság újabb tárgyalás után határozatot hoz: „A bizottság kimondja, hogy a hatósági békéltető tárgyaláson kötött egyezséget életbelépteti olyképp, hogy Dittrich úr Schwartz saffert hat hétre a hatósági békéltetőtől számítva elbocsájtja s két munkanapot a munkásoknak megfizet."

1

*

2 A három napos sztrájk tehát a munkások teljes győzelmével végződött. A rendőrségen kötött egyezmény kuriózum olyan értelemben, hogy a hatóság tudomásul veszi benne a sztrájk segélyezését. Bár a sztrájk segélyezése közvetett formában történt, a szakegylet mégis úgy értékeli az egyezményt, hogy ezzel a rendőrség „a szervező141 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1557—1907. — Kádár János det. jel. 1907. aug. 28-án. — 1475—1907. Napi jelentés a sztrájk megszűnéséről, (aug. 14.) 142 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp., 1908. 997. p. 373