A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

DR. EPERJESI LÁSZLÓ A BUDAPESTI FUVAROZÓ- ÉS SZÁLLÍTÓMUNKÁSOK GAZDASÁGI HARCAI 1906-1908-BAN I . A Budapesti Teherszállító és Fuvaripari Munkássegédek Szakegylete, a szállító- és fuvarozómunkásság szakszervezete, 1905. február 19-én csatlakozott újból — és immár véglegesen — a Szakszervezeti Tanácshoz, az osztályharcos szocialista munkásmozgalomhoz.

1 A szakszervezet azonban 1905-ben még nem tudta soraiba tömöríteni a fővárosi szállító- és fuvarozómunkásságot.

2 Ennek több oka is van. A fuvarozómunkások nagy többsége közömbös, nem sok értelmét látja a szocialista szervezkedésnek. Annál nyilvánvalóbbak a hátrányok. Mert ott, ahol sikerült meggyőzni őket a szakszervezet 1 A téma szakirodalmát és egyben az előzmények tárgyalását 1. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról. = A Közlekedési Múzeum évkönyve VII. 1983—1984. Szerk.: Czére Béla, Közdok, Bp., 1985. 311—342. p. és A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elődszervezetéről (1894—1905). Párttörténeti Közlemények, 1986. évi 1. sz 78—108. p. 2 A szakegylet szerint 1906-ban Budapesten kb. 9—10 ezer kocsis dolgozott. A főváros fuvarozó iparában dolgozók pontos számát nem tudjuk, de jó megközelítéssel megállapíthatjuk a kiadott hajtási engedélyek számából, annak ellenére, hogy a rendőrségi évkönyvek által közzétett adatok ellentmondásosak. A hatóság először 1898-ban kötötte engedélyhez a fővárosban a kocsik hajtását. 1898-ban a rendőrség 10 549 db hajtási jogosítványt adott ki. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi kocsi volt is, mert sokan többször is váltottak ki hajtási jogosítványt. Pontosabbak az 1899. évi adatok. Ez év folyamán a „fuvaros kocsisok" részére a rendőrség 12 483 db hajtási jogosítványt adott ki, ebből 7 116 darabot a fuvaros ipartársulat útján. Az ipartársulat ez évben 10 440 db ideiglenes, 48 órára szóló hajtási jogosítványt is kiadott. Számunkra fontosabb a „törzskönyvezett" kocsisok száma: 8 106 fő. Ennyien dolgoztak a főváros fuvarozóiparában. Ez a szám nemcsak a munkások, hanem a munkáltatók számát is tartalmazza. 1900-ban az ipartársulatnál törzskönyvezett kocsisok száma 9 438 fő. A fuvarozóiparban dolgozók létszáma lassan növekszik, a kiadott hajtási jogosítványok száma viszont ugrásszerűen nő. Ez abból adódik, hogy sok az alkalmi és idénymunkás, nagy a fluktuáció a fuvarozóiparban munkát vállalók között. Bizonyos, hogy sokan többször is kértek hajtási engedélyt. Áz 1907. évi adatok szerint a rendőrség 1898. június 11-től 1907. december 31-ig 32 309 kocsisnak adott ki hajtási jogosítványt. Ugyanezen idő alatt a fuvarosok ipartársulata csak 13 882 kocsist törzskönyvezett. Mivel ez a szám tartalmazza a hajtási jogosítvánnyal rendelkező munkáltatók számát és azokat, akik 1898 és 1907 között kocsisok voltak, de 1907-ben már nem dolgoztak, a szakegylet becslése elfogadható a fővárosban dolgozó kocsisok számáról: ez valóban kb. tízezer lehetett. A rendőrségi jelentések szerint a Budapest fuvarozóiparában dolgozók létszáma 1911-ben erőteljesebben növekedni kezd. 1910-ben a rendőrség 3 344 db új jogosítványt adott ki. Az 1898. júniustól 1910. december 31-ig kiadott hajtási engedélyek száma 40 622 db. Á fuvarozóipar konjunktúráját jelzi, hogy 1911-ben 6 685 új engedélyt kértek, 1912-ben pedig 8 032 db új hajtási engedélyt adott ki a rendőrség. 1898. júniusától 1912. december 31-ig 55 379 db hajtási engedélyt adtak ki Budapesten. L. A Budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség 1898. évi működéséről. Bp., 1899. 154—155. p. (Röv.: rendőrségi jelentés); további rendőrségi jelentések: 1899. 147. p.; 1900. 155—156. p.; 1907. 162. p.; 1910. 205. p.; 1911. 240. p.; 1912. 237—238. p. 22 337