A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A kerékpározás kultúrájának kialakulása Magyarországon 321

kerékpáregyletek névsorát. Az 1. mellékletben szereplő egyletek listája a kerékpáros sajtóban

1 megjelent hírekből és az Országos Levéltár anyagából

2 állt össze. Az összeállítás során nagymértékben kellett támaszkodni a sajtóra — ez a tény a lista gyengeségeit is jelzi. A sajtó pontatlanságaira jellemző, hogy igen gyakran egy egyletet különféle neveken emlegetnek. Az ilyen eseteknek csak egy részét lehetett kiszűrni. A helyes névalak megválasztása mellett az alapítás idejének meghatározása is nehézségeket okozott. Például a Grafika Kerékpáros Kör 1898-ban alakult meg, de a belügyminiszteri jóváhagyást működésükhöz csak 1899-ben nyerték el. Ilyen esetekben a tényleges működés kezdetét vettem figyelembe. Több esetben az alapítás évét nem sikerült megállapítani. Az egyletek nagy része nem volt hosszú életű, pár szezont értek meg. Ilyenkor az eddigi tagok szétszéledtek, s új egyletet szerveztek maguknak. A legtöbb egyletnek igen kevés tagja volt. A Marosvásárhelyi Kerékpár Egyesület, a Pécsi Polgári Kerékpáros Egyesület 28—28 taggal kezdte meg működését. A Brassói Villám Vasparipa Egylet 1887-ben 10 alapítótaggal indult, s három év múlva is csak 16-an voltak. A Pápai Kerékpár Egyletnek az alakulás évében (1897) csak 14 tagja volt, de 2 év múlva már 50-nél is többen lettek. A tagtoborzás és indulás nehézségeire jól rávilágít az Aradi Kerékpár Club egyik alapítójának visszaemlékezése. A tagtoborzó felhívást a következő módon irattá alá: „Ott a korzón csíptem el egyiketmásikat. — Kérlek olvasd. — De kérlek én nem tudok kerekezni, gépem sincs. — De kérlek az nem tesz semmit, megtanítunk, géped az is lesz, csak megtanulj. — De... — Semmi szabadkozás, írd alá, hisz te kerékpárosnak születtél. Ez hatott, aláírták."* Az egyletté szerveződésben két tényező játszott döntő szerepet. Ezek közül a fontosabbik az az igény volt, amely a társasági élet különféle formái iránt általánosan megnyilvánult. A polgárok mindennapjait a közösséghez való tartozás érzete hatotta át. Ki több, ki kevesebb közösséghez, de mindenki tartozott valahová. Az egyletté szerveződést elősegítő másik tényező a közvélemény előítélete volt. Joggal vélhették úgy a belépők, hogy könnyebb megbirkózni a közvéleménnyel közösen, mint egyénileg folytatni kétes kimenetelű harcot. Ezt a feladatot a „Merkúr" Kolozsvári Kerékpáros Egyesület még alapszabályaiban is megfogalmazta: „. .. tagjait védelembe veszi és nekik megtámadás esetén elégtételt szerez. "

4 A kerékpárosokat sújtó előítéletek, zavaros nézetek mibenlétét igen nehéz pontosan rekonstruálni, mert — a dolog lényegéből következően — a sajtóban mindig csak az előítéletekre panaszkodók szólaltak meg. A burkolt rosszindulat mellett a nyílt ellenségeskedés sem volt ritka. 1899-ben például Kerepes község lakosai több esetben megverték a falun átkerekező biciklistákat, — a nagy sebességük miatt. Ha egy kerékpáros — ügyetlenségből, vagy véletlen folytán — balesetet okozott, számíthatott az azonnali megtorlásra is. Nem véletlenül javasolták a sporttársak a kezdőknek, hogy ha gyanús kinézésű emberekhez érkeznek, lassítsanak. így szükség esetén könnyebben le lehetett ugorni a vasparipáról. A kerékpárosok életét nemcsak a közönség ellenszenve nehezítette meg. A Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ)

5 1 Kerékpár és Sport: 1899, Kerékpár Sport: 1889—1890, Kerékpár Sport: 1893, Kerékpáros Újság: 1893, Kerékpáros Újság: 1898, Kerékpár-Sport: 1896-1899, Hunnia: 1894—1895, Budapesti Kerékpár Egyesület Havi Értesítője: 1891, Magyar Kerékpáros: 1893, Magyar Kerékpáros és Athletikai Sport: 1897, Sport-Világ: 1893—1914, A Budapesti Kerékpáros: 1898. 2 MOL.K. 150. VII. kútfő 8. tét. Belügyminisztérium, egyesületek. 1882 és 1896 között összesen 57 kerékpáros egylet alapszabályzata található meg az anyagban. 3 Kerékpár-Sport, 1897. jún. 25. 225—226. p. 4 K. 150. 1894. VII. 8. tét. — 7455. 2476. cs. 5 Az 1894-ben alakult Magyar Kerékpáros Szövetség célja az ország kerékpáros egyleteinek összefogása volt. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni. 1898-ban mindössze 35 egylet volt a tagja. 322