A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Út-, híd- és révvámok Magyarországon (1853—1890) 241

sítani. Sőt ezt még abban az esetben is elutasítja, ha egy-egy konkrét ügy kapcsán a törvényhatóság kifejezetten kéri. A centralizáló politikai irányzat tehát nem a döntések meghozatalának centralizmusát jelenti. A vámok és a vámtárgyak száma Az út-, híd- és révvámok számának meghatározását két probléma nehezíti meg. 1. A vámszedő helyek száma nem egyezik a vámtárgyak számával. Sokkal több a vámszedés alatt álló tárgy (útszakasz, híd, áteresz, komp), mint ahány helyütt vámot szedtek. Például egy 1882-es Pozsony megyei összeírás 318 db vámtárgyat sorol fel. Ebből a Pozsony—Stomfa—Malaczka-kúti úton 81 kisebb-nagyobb híd és áteresz állt vám alatt, de mindössze 4 helyütt szedtek vámot. A Pozsony megyei 318 db vámtárgy tehát nem azt jelenti, hogy ennyi vámszabadalomlevél volt. Egy-egy vámszabadalomlevél akár több tucat vámtárgyra is vonatkozhat. A források azonban e tekintetben igen következetlenek. 2. A vámtulajdonosok egy részének nem állt érdekében pontos adatok közlése, „elszabotálták" az ezirányú törekvéseket. Egy, a KKM által 1887-ben elrendelt összeírásnak 10 év múlva, 1897-ben még 28 törvényhatóság nem tett eleget. S újabb 10 év múlva sem sikerült azt befejezni. „A műtárgyak értéke és a jövedelem kipuhatolható nem volt" — olvashatjuk igen gyakran az elkészült kimutatásokban. Az is többször előfordult, hogy a vámtulajdonosnak sikerült megakadályoznia, hogy vámja egyáltalán felkerüljön a listára. „A vámtulajdonosok többszöri sürgetés után is vonakodva feleltek meg a felszólításnak, nem ismervén mi célból követelik azt tőlük.. ."

2 Ilyen körülmények között a vámok számának meghatározása, támaszkodva az elkészült kimutatásokra, csak becsléssel lehetséges. A minisztérium vámügyi apparátusa is érezte a helyzet kellemetlenségét: nem tudták hány vám és hány vámtárgy létezik az országban. Feltűnő igyekezettel keresték a megoldást, összeírások elrendelésével. Az elkészült törvényhatósági összeírások — hiányosságaik ellenére is — páratlanul érdekes források. Feltüntetik a vámtárgy jellegét, tulajdonságát, a vámjog alapját, a vámtárgy műszaki adatait, értékét és esetleg a vámtételeket. Az összeírások közül a legjelentősebb az 1887-ben elrendelt volt. Ez már a közutakról és vámokról szóló törvény előkészítését szolgálta. Ez lett a legátfogóbb összeírás korszakunkban. Rájuk támaszkodva a KKM 1896-ig összesen 220 vámszedési jogot igazolt.

3 A vámügyi iratokban található adatokra, utalásokra támaszkodva, véleményem szerint, kb. 50-nel növelhetjük ezt a számot. Hozzávetőlegesen tehát 270 db vámszedési joggal számolhatunk. Természetesen azok az összeírások, amelyek csak kincstári vámokat tartalmaztak, pontosak.Egy ilyen igen korai, 1863-as lista szerint a magyarországi állami utakon összesen 110 db kincstári vámoshíd található. Közülök 66 db 10—20 öl (1 öl = 1,89648 m) közötti, 29 db 20—40 öl közötti nagyságú, 15 db pedig 40 ölnél hosszabb volt. Amíg az 1850-es és 60-as évtizedben a vámok száma stagnál és ritkán engedélyeznek új vámot, addig az 1880-as, de különösen 1890-es évtizedben igen sok új vám keletkezik országszerte. Az új vámok születésével párhuzamosan viszont sok ősi vám eltűnt.

4 2 OL. K. 173. 1882. 12. t. 428. cs. Pozsony vármegye alispánjától, 1882. jún. 16-án. 3 Ez a szám a kövezetvámokkal együtt: 281 db. 4 A feleslegessé vált vámok megszüntetéséről évszázados törvények rendelkeztek, a ezeket is alkalmazták. Pl. 1556:36 te, 1557:17. te, 1563:58. te, 1618:17. te, 1659:57. te, 1681:44. te, 1715:15. te, 1723:15. te 16* 243