A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Út-, híd- és révvámok Magyarországon (1853—1890) 241

A vámtulajdonosok Tulajdonosaik alapján a vámtárgyakat és vámokat három csoportra oszthatjuk: a magánszemélyek; a törvényhatóságok, városok, községek; az állam tulajdonában álló csoportokra. Magánvámok Ilyenek voltak például a vásárosnaményi Tisza-híd, a hidasnémeti Hernád-híd, a kutyfalvi és gerendi révek, a szirmai híd, a kiskendi híd, az oláhszentlászlói híd, a nagycenki út, Pápa város győri útja stb. vámjai. A magánvámok az 1850—90. közötti korszakban egyre kevesebb jövedelmet hoztak. A forgalom ugyan megnőtt, de drágult a karbantartás, szigorodtak a teherbírásiépítési feltételek. „Régebben a viszonyok egészen mások voltak, a híd építése és jó karban tartása kevés költségbe került, sőt a privilégium tartalma szerint jogelődeim keskenyebb hidat tartottak fenn a mostaninál, hidat nem kellett oly szolidan építeni, mint azt jelenleg a hadászat követelményei igénylik.. ."

5 A megváltozott földrajzi környezet is erősen rontotta a jövedelmezőséget. A folyamszabályozások hiányosságai miatt gyakoribbá vált árvizek nagyobb és gyakoribb károkat okoztak. A báró Semsey család például 1879-ben azért mondott le vámoshídjáról, mert a „Tiszaszabályozás következtében a hídvám jövedelme annyira lecsökkent, hogy azon hídnak fenntartása a családra nézve hátrányossá vált.

,,& A vasutak építése, illetve elkészülte is igen lecsökkentette egyes magánvámok forgalmát. A naményi hídtulajdonosok szerint a Magyar Északkeleti Vasút Nyíregyháza—Csap közötti vonalának megnyitása miatt a forgalom elterelődött a Beregszáz-naményi útról. Amíg a híd jövedelme a vasút előtt 8000 frt. volt, utána csak 5400 frt. A „Hidasnémeti híd vámbirtokosaira a vaspálya megnyitása évről-évre nyomasztóbb hatást gyakorol, mert évrőlévre nagyobb mérvbe igénybe veszik annak használatát is. Ez által az egész Debreczenyig terjedő gazdag gabona termő vidék Kassára és a felvidékre szállított terményei a Hidasnémeti hidat mellőzvén a vaspályán szállítja."

1 A magánvámok tulajdonosai lemondhattak vámszedési jogukról — az illetékes törvényhatóságok nagy bosszúságára. A lemondás ugyanis azt vonta maga után, hogy egyre kevésbé jövedelmező, leromlott állapotú, nagy karbantartást igénylő vámtárgyakat kellett kezelésükbe venniük (2—3. ábra). 1873-ban például amikor Popper Lipót lemondott a Diószeg—jablunkai állami úton fekvő vámoshídjairól, Trencsén megye megkérdőjelezte ennek törvényességét. Egy jog élvezetére senkit sem lehet kötelezni — világosította fel a megyét a KKM. Gróf Apponyi Rudolf1877ben kölesdi híd vámjáról, Fülöp Jenő szász-coburg-gothai herceg szirmai híd vámjáról mondott le. A Szinyei-Merse családnak szinyeújfalui vámját sikerült lemoridás helyett Sáros megyével megvásároltatni.

8 Egy nagytekintélyű tulajdonos sok mindent el tudott érni, akár a törvények ellenében is, ha érdekei úgy kívánták. A folyamszabályozás miatt az Ondava medre kiszáradt, s a vásárhelyi hídvám feleslegessé vált. A tulajdonos gróf Andrássy—gróf Csáky család 25 éven át meg tudta akadályozni a vám megszüntetését. Zemplén 5 OL. K. 173. 1880. 12. t. 282. cs. báró Szentkereszty Zsigmond levele Nagy- és Kisküküllő vm. építészeti hivatalának. Marosvásárhely, 1879. okt. 8. 6 OL. K. 173. 1879. 12. t. 217. cs. Hajdú megye rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 1879. ápr. 17. 7 OL. K. 173. 1867. 12. t. 11. cs. Hidasnémeti közbirtokossága Abaúj vm-nek. 1865. márc. 6. 8 Igaz, a kártalanítási összeg igen kicsi volt, mindössze 2000 frt. OL. K. 173. 1889. 12. t. 90. cs. Eperjes, 1888. dec. 8. 244