A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Út-, híd- és révvámok Magyarországon (1853—1890) 241

DR. FRISNYÁK ZSUZSA ŰT-, HÍD- ÉS RÉVVÁMOK MAGYARORSZÁGON (1853-1890) A 19. sz. második felében Magyarországon az évszázadok során rögzült gazdaságföldrajzi viszonyok az emberi tevékenység következtében átalakultak. Megkezdődtek a folyamszabályozások, lecsapolták a mocsarakat, ármentesítettek, vasútvonalakat építettek. Megnőttek a mezőgazdasági termésátlagok, egyre több terméket lehetett és kellett eljuttatni a vásárlókhoz. A közlekedésnek a bel- és külföldi piacok kihasználásában döntő jelentősége lett, felértékelődött a víziúttal, illetve vasúttal ellátott települések szerepe. A közlekedés forradalmasodott, de a sok évszázados múltú közlekedési vámok nem tűntek el (1. ábra). Jelen tanulmány az út-, híd- és révvámokat vizsgálja az 1853-as császári nyílt parancstól (az ausztriai vámrendszer bevezetésétől) az 1890: I.tc.-ig terjedő időszakban. Az út-, híd- és révvámok a nemesi birtok tulajdonával összekötött kisebb királyi haszonvételek közé tartoznak. A földesúri haszonvételektől (pl. italmérési jog) az 1. ábra. Egy nagy forgalmú vámoshíd valahol Magyarországon. A forgalom nagyságára abból is következtethetünk, hogy a híd mindkét oldalán állt vámház. Ez csak a nagyforgalmú hidakon volt gyakorlatban