A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Dienes Istvánné: Az útlevél hazai történetéből 177

Asztalok s karatlan székek kőrösfa szeletekkel vannak kirakva, s a talapzat parkételt. A falak világossárga színűek, zöld cifrázatokkal; így a négy vékony oszlop is, mely a fedelet a betörhetés ellen védi. Ablaka egyik oldalon három, annyi a másikon, s ovális metszésű. A két tükör is ilyen, mely az ajtó mellett a falba van vésve, hogy a szobát nyolc ablak látszik világítani. Innen nyílik, szinte a hajó farában, egy kisded hasonló csínosságú kabinet, a kapitány lakásául, s hálásul az asszonyságoknak. — Az utasok, egyenként vagy kis társaságokban, a nagyobb szobában ebédelnek, s a főző konyhacédulája el van vetve az asztalokon, hogy az utas tudhassa, mit és mennyiért kívánhat. ... Végre, végre tisztult az ég, s hajónk megindula, s a nap legelső sugarát a Margit szigete nyárfáira lőtte ki. . .. Kapitányunk, Sir John Andriews, együtt viseli módjaiban az ángoly nyugalmat és a francia hideg melegséget, s a helyre, hol ő áll, talán éppen ez kellé, mert csak így érzik magokat kény ökre, akiket viszen. . .. Asztalnál ülénk, midőn a kapitány felkele hitvese mellől, s az egyedül evő olasz asszonyságnál jelentést teve, hogy Visegrádnak romjai látszani kezdenek. Az asszonyság otthagyd csemegéit s narancsait, s kitekinte egyik ablakon, .. . hogy láthassa egykori királyainknak ezt a lakát. . .. Már elsetétedék, de a kapitány mégis hajtata, hogy helyrehozhassa a köd vétkét. Végre Neszmély alatt megállapodunk. ... A kajütben társaim már elfoglalók a hálóhelyeket, a kipárnázott két lócán, mely a szobát körülfogja. Az említett két asszony felfordíta egy asztalt, s annak üregében fekvék; az egyiknek férje, három taboureten, hitvese mellett. Én csak annyi helyt találtam a polcozaton, hova fejem fért, s testemet és lábaimat két taboureten nyújtottam el, s vagy azért, mert hozzá vagyok edzve az élet alkalmatlanságaihoz, vagy mivel a múlt éjét levelek írásában töltém, oly csendesen alvám, ahogy kevés a bíboros alkóvokban. . . . A hajó már ment, s én még aludtam. — Almás alatt tisztelettel pillanték által Virtre, s kápolnája előtt láttam a keresztet, melynek tövében a honhoz hű Báró ti fekszik... A hajónak tűzifára, a főzőnek konyhabélire vala szüksége; Komárom alatt tehát megállónk. A kapitány kérte a kiszállókat, hogy egy óránál tovább ne múlassanak. En veszteg maradék a hajón. Egy ángoly utazó, s egy berlini kereskedő, ki Budáról öt hordó bort vive a honjába, és én, együtt forgatónk az újságleveleket. Minthogy a gőzhajó ismeretlen látvány vala itt, a városbeliek, kik azt már tegnap estve várták, hallván lövésünket, mellyel az a várost megköszönté, csoportosan tolakodtak a partra, s a hajó Íródeákja a jobbsorsúaknak nem tiltá a bejövetelt.... Cató keservesen emlegeté, hogy midőn tengelyen mehetett, tengeren ment. Én azt bánnám, ha tengelyen tettem volna ezt az utamat. Úgy az olasz asszonysággal, az asztalban hált két asszonnyal és az egyiknek lelkes férjével, az episcopális hitű s tüzű emberrel, a helvéciai születésű, de Berlinben lakó kereskedővel, az erdélyi kapitány auditorral, s Zsoldos úrral, talán a megszállások óráiban szólottam volna egy-két szót, de nem tettem volna azt a szép ismeretséget. Az ily örömeket nem vásárolhatjuk drágán. A hajó emberei, Gönyő alá érvén, intettek a parton bámuló csolnakosoknak hogy kiszállójuk van, s egyszerre jött két csolnak felénk, vetélkedve egymással. ... Asszonyaink rettegtek, hogy az egyik csolnak a másikát felforgathatja; de én tudtam, hogy aki mer, bízik is magához, s még gyönyörködtem a versenyen. Végre az egyik diadali örömben véve fel engem és egy Zimonyba és Belgrádba e hajón lement győri kereskedőt, a másik decisis humilis pennis, s néma nehezteléssel fordult vissza. — Melegen vevék búcsút útitársaimtól, s itt is mindaddig repülgetének a búcsú köszöngetései, míg Első Ferenc a maga hosszú kéményével szemeink elől el nem tűnt."

110 Az archívumunkban található úti levelek közül az egyiket kifejezetten gőzhajón való utazáshoz állították ki (16. ábra). „Néhai Tábla Bíró Tettes és Nemes Alsó110 Kazinczy Ferenc: Magyarországi utak, i.m. I. 568—574. p. 212