A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Dienes Istvánné: Az útlevél hazai történetéből 177
16. ábra. Útlevél gőzhajón való utazáshoz, 1843. pásztori Komáromy János Urnák Leánya Komáromy Anna Kiss Asszony édes Annyához Ns Komárom Megyébe helyhezett Bana helységébe Gőz hajón utazván — hogy odáig felfogandó Uttyában Akadály nélkül mehessen, Otet a Kiss Asszonyt ez Úti Levelemmel ellátom. Pesten 15. Sept. 843. Modrovich Nep. János Ttes Ns Pest Vármegye főszolga Bírája" — mondja a vármegye vörös viaszpecsétjével is megerősített írás. Okkal gondolhatunk arra, hogy Komáromy Anna kisasszony úgy vélte, a nemesség igazolása mentesít a viteldíj megfizetése alól, hiszen ezidáig így volt ez réveken, vámokon, sőt a pesti hajóhídon (17. ábra) is: „Hídvámot a nemes, polgár, katona, diák nem volt köteles fizetni, s miután diplomáját senki nem hordta magával, végül is csak az fizetett, aki nem volt rendesen felöltözve (vagyis akinek nem volt pénze), vagy zsidó volt, mert azt ismerték akkor is, ha gazdag volt.'''' 111 John Paget némi iróniával állapítja meg: „... egy jó kabát megóvja a viselőjét attól, hogy megállítsák. A vámos azt mondta: mindenkit megállítanak, akiből kinézik, hogy fizetni fog, aki hajlandó, attól elveszik, aki tiltakozik, azt továbbengedik. A híd még így is 16000 forintot jövedelmez évente, ez bizonyítja, milyen élénk a forgalom a két város között.'''' 11 ' 2, így hát nem is a Lánchíd, hanem a gőzhajó volt az első, amely rést ütött a nemesi adómentesség szilárd falán; arra bizony jegyet kellett venni mindenkinek, s még hozzá előző este. Kezdetben ez egyáltalán nem volt magától értetődő, amint az indulás szigorúan pontos ideje sem. „Még az is meglehet, hogy a gőzhajózás a Duna menti lakosság egész jellemét átalakítja majd, legalábbis ami pontosságot illeti. Beszélik, hogy még akkoriban, amikor épp csak hogy megindult Zimony és Pest között, szerb és török kereskedők egy nagyobb csoportja, vásárról jövet, jegyet váltott a hajóra, hogy visszatérjen Belgrádba: annak rendje és módja szerint közölték velük, hogy a jármű ötkor indul. Mivel ez a korai időpont történetesen nem felelt meg e derék embereknek, s eszükbe sem jutott, hogy a hajó netán nélkülük is útnak indul, nyolc óra is volt már, mire mindnyájan ünnepélyesen levonultak a kikötőbe, s ott fel-alá járkálva keresték 111 Splény i.m. 112. p. 112 Paget i.m. 91. p. 213
