A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

Veress István: A Közlekedési Múzeum 1985—1987. évi munkája 5

Ferenc Emlékérem", 11 fő „Kiváló Munkáért", „Szocialista Kultúráért" és „Miniszteri Dicséret" kitüntetésekben, és további 22 fő „Főigazgatói Dicséret", egy fő pedig „Kiváló Munkásőr" kitüntetésben részesült. Múzeumunk — a két évtizedes folyamatos fejlesztések eredményeként — 1987-re a budapesti központi épületkomplexumban és 11 filiáléban hozott létre állandó kiállításokat, összesen mintegy 20 ezer m

2 kiállítási területen (ebből Budapesten 10 ezer m

2

). Az 1985 előtt létesült múzeumvasút és keskeny nyomtávolságú járműskanzen, a Széchenyi kastélyban a gróf Széchenyi István közlekedési munkásságát bemutató állandó kiállítás és kocsikiállítás, a budapesti Földalatti Vasúti Múzeum, a parádi Kocsimúzeum, a záhonyi Konténer és Rakodógép Kiállítás, számos vasúti csomóponton vasúti jármű- és gépkiállítás után 1985—87 között 5 új filiáléval bővítettük Múzeumunk fővárosi és vidéki hálózatát (1. táblázat). E mellett 1985—87 között összesen 35 időszaki kiállítást rendeztünk (2. táblázat). Múzeumunk fejlődésének, állandó kiállításaink bővülésének egyik legjelentősebb eseménye volt a Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás (Repülési Múzeum) 1985. október 22-én történt megnyitása a városligeti Petőfi csarnokban. Ennek előzményei 1975-re nyúlnak vissza, amikor a Fővárosi Tanács elkészítette a Városliget rekonstrukciójának terveit. Mint ismeretes, a vásárváros Kőbányán kapott új helyet, a városligeti pavilonok, épületek üresen maradtak. Ezek egy részét lebontották, a megmaradt épületek között volt a Petőfi csarnok, amelynek hasznosítására többféle megoldás és igény merült fel. 1982-ben történt meg a döntés, hogy az újjáépített, átalakított épületet megosztják az Ifjúsági Szabadidő Központ és a Közlekedési Múzeum között. A Múzeum új léte1. ábra. A Repülési Múzeum bejárata a városligeti Petőfi Csarnok emeletén 9