A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

Veress István: A Közlekedési Múzeum 1985—1987. évi munkája 5

2. ábra. A Repülési Múzeum megnyitása: Veress István főigazgató felkéri dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkárt az intézmény felavatására sítménye — annak filiáléjaként — a Zichy Mihály út és a Városligeti körút kereszteződésénél, a Múzeum anyaépületétől alig kétszáz méterre, szép környezetben mintegy 3900 m

2 kiállítási alapterület bővülését eredményezte (1. ábra). A kettős célú épület terveit az Általános Épület Tervező Vállalat kollektívája készítette el, Tihanyi Judit és Halmos György vezetésével. A múzeumot dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár nyitotta meg (2. ábra). Az új múzeum a hatalmas csarnok hangversenytermét körülölelő emeleti részen, valamint az északi oldal két szintet magába foglaló nagy alap- és légterű csarnokában kapott helyet. Az új állandó kiállítás berendezését és megnyitását széles körű gyűjtőmunka előzte meg, a Tatai úti telepünkön pedig a repülőgépek és -motorok felújításán dolgoztak szorgalmasan a Múzeum és a repülési szervek munkatársai. A nagyértékű gépek és berendezések átadásában és elhelyezésében pedig felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak az MHSz, a MALÉV, az LRI, a MÉM Repülőgépes Szolgálat dolgozói, valamint a lelkes amatőrök, a repülés baráti körök tagjai. Az emeleti bejáraton belépve, a látogatót az egyetemes repülés történetének rövid áttekintése fogadja, mely a Montgolfier testvérek első léggömbjétől (1783) a mai sugárhajtóműves repülőgépekig, illetve a legújabb űrrepülő eszközökig terjed. Az északi galérián kapott helyet a repülés elméletének kiállítási részlege, ahol mintegy félszáz exponátum ismerteti a statikus repülést (a léggömbök és léghajók felemelkedését), majd a dinamikus repülést, a légcsavaros és sugárhajtásos repülőgépek működésének alapvető törvényszerűségeit. Bemutatja a kiállítás a repülőgép tervezésének fő lépéseit, a repülőgép motorok fejlődési irányait. 10