A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Bálint Sándor: A BART története 1937-től 1947-ig 417

Május 22-én, szombaton a BÁRT Opel autóbusza pótkocsival a városháza elé állt. A város vezetői a valóságban is megláthatták, ha a budapesti cég javára döntenek, milyen autóbuszon utazhatnak. Az autóbusz csaknem kétszer annyi utast szállíthatott, mint a Gánts-féle kékre festett kopott kocsi. A fehérvári vállalkozó a szerelvény beálltával szinte minden esélyét elvesztette, a jármű tisztasága, korszerűsége mindenki tetszését megnyerte. Haltenberger Tibor igazgató — a kocsik száma tekintetében — minden igény kielégítését ígérhette, mert a részvénytársaság járművein kívül rendelkezésére állt az Autótaxi Rt. 10 autóbusza, ezekkel békeidőben körjáratokat teljesítettek, vagy külföldi társasutazásra vitték a turistákat. Most már ezek a kocsik is garázsba kényszerültek, kihasználatlanul álltak azokkal az autóbuszokkal együtt, amelyeket üzemanyag-ellátási gondok miatt egyes vonalakról visszarendeltek. Az igazgatóság úgy ítélte meg, hogy a város kövezete, útburkolata csak a normális gumikopást fogja előidézni, makadámúton nem kell járnia. Bízott abban, ha a jövőben újabb forgalmi korlátozásokat írnak elő, akkor is módja lesz az autóbusz-közelekedést zavartalanul fenntartani, hiszen ha az autóbuszokat leállítja, a város tömegközlekedés nélkül maradna és ez stratégiai, honvédelmi okokból sem megengedhető. Számításai részben beigazolódtak. A május 22-ére meghirdetett nyilvános tárgyaláson valamennyi érdekelt megjelent, a BART-ot Haltenberger Tibor és Ladomerszky Lajos képviselte. Miután Kováts Géza főjegyző ismertette a két vállalkozó ajánlatát, hozzászólásokra került sor. A felszólalók mindegyike a BART-nak akarta a koncessziót kiadni, a Gánts-féle újabb öt évre szóló kérelmet egyhangúlag elutasították. Vita nélkül döntöttek: a BÁRT 10 évre megkapja a város területére szóló autóbusz-közlekedés lebonyolításának jogát.

85 A polgármesteri határozat megfogalmazása előtt a BÁRT területet kért a várostól az autóbuszgarázs építésére.

86 Megismételte az újságban tett nyilatkozatát: először ideiglenes épületet kíván felhúzni, az általános helyzet javulása után végleges kocsiszínt és műhelyeket létesít. Az értekezleten részt vevő magas rangú közhivatalnokok megígérték, hogy Székesfehérvár észak-nyugati határánál, a város tulajdonában levő temető melletti földterület Fecske utcai részéből mintegy 2200 négyszögölt a BART-nak eladnak, a területet elegyengetik, közművesítik és az oda vezető utat megépítik. Haltenbergerék pedig közölték, hogy a területen 25 kocsi befogadására alkalmas garázst építenek, noha a tervezett forgalmi kocsiszám 6 és ehhez jön a tartalék autóbusz, s a szükség szerinti mennyiségű pótkocsi. Gánts bejelentette,

87 minthogy látja „.. .a hangulat a BÁRT mellett van", ezért vitatkozni nem kíván, az üzemét azonban egy hónap alatt képtelen felszámolni és az autóbuszokat értékesíteni. Valamilyen áthidaló megoldásra kér engedélyt. A polgármester elutasította a kérését, mert — mint mondotta — neki a köz érdekeit kell védeni és az autóbusz-közlekedést biztosítani; az engedély lejárta után a kék autóbuszok nem fuvarozhatnak Székesfehérvár területén; számolja fel üzemét ahogyan tudja, e gondnak megoldása nem a város feladata. A város kisgyűlése május 27-én az értekezleten elhangzottakat megvitatta. A műszaki és a pénzügyi szakemberek megvizsgálták a Fecske úti ingatlan eladását követő, a város költségvetését terhelő munkálatok nagyságát, ezek várható összegét, s úgy találták, van rá pénzügyi fedezet. A kisgyűlés szakértőinek nyilatkozata után a polgármester május 27-én kiadta 85 Székesfehérvári Levéltár (SZL) XII. Pm. határozat, 1943. 86 SZL. XII. Autóbusz. BÁRT. H. levél 87 Az autóbuszvállalat kérdését tárgyalta a meghívott érdekeltségek bizottsága. Fejérmegyei Napló, 1943. máj. 22. 7. p. , 466