A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

történő belépésre szólították fel." Tárgyalták a szakegyleti munkaközvetítés bevezetését, majd utolsó napirendi pont „az egyleti ügyek megbeszélése" volt. Lehet, hogy a szakegylet vezetősége megbeszélésre gondolt, de a gyűlésről a rendőrfőkapitányi hivatalnak jelentést tévő detektív szerint „végülpedig az egyleti ügyeket bírálgatták."

1A Nagy István vezetésével és Horváth Gyula védnökségével nemcsak a tagság elégedetlen, néhány vezetőségi tag is szembekerül velük, és ők vetik fel a szocialista szervezkedés gondolatát. A döntő lökést mégis néhány munkáltató dühödt támadása adja meg, akiknek szemében a polgári liberális vezetés alatt álló szakegylet is vörös posztó, s felmondás nélkül kezdik elbocsátani a tagokat munkahelyeikről. Amikor pedig hírét veszik a szocialista szervezkedés érdekében összehívott gyűléseknek, megfenyegetik kocsisaikat: „leverik a lábát annak, aki odamegy" 15 1903 augusztusának közepén a szakegylet vezetősége az egyik értekezleten — amelyről csak annyit tudunk, hogy a Váci úti Kajlinger-féle vendéglőben tartották — a „szociális alap" mellett dönt, és a MSZDP-től kér a gyűlésekre szónokokat, az egyletnek pedig titkárt, mivel Blazsovich István rögtön lemond. „Nem lehet azt mondani, hogy tisztán a pillanatnyi hangulat vette rá a fuvarozómunkásokat erre a lépésre. Azt sem állíthatjuk, hogy a világos öntudatra ébredés mutatta meg azt az utat"

16 Egyetérthetünk Tarczai Lajos kommentárjával. Mindamellett a szocialista munkásmozgalom vonzerejét mutatja, hogy a szakegylet taglétszáma augusztusban a duplájára emelkedik. A szakegylet bevétele az 1903 júliusi 238 koronáról augusztusban 419 korona 60 fillérre nő. Szeptemberben a bevétel 476 korona 40 fillér.

77 A MSZDP nagy energiával lát hozzá a fővárosi fuvarozómunkásság megszervezéséhez. Schönherr József, Franki Lipót, Glücksmann József, Goldstein Sándor agitál a kocsisok között, az egyik váci úti „teherkocsis" gyűlésen pedig Alpári Gyula a szónok.

78 A szocialista agitátorok között a vezető szerep Schönherr Józsefnek jut. Az 1903. augusztus 30-án a Váci út 56. sz. alatt levő Nagy Péter-féle vendéglőben megtartott nyilvános gyűlés főszónoka Schönherr József (Ez a tágas udvarú angyalföldi vendéglő lesz a szakegylet „központja"). Schönherr beszél a fuvarozómunkások nyomasztó helyzetéről, majd a szakegylet céjáról és hasznáról. Franki Lipót is a szervezkedést ajánlja. A gyűlésen megjelent száz kocsis megerősíti a szakegylet vezetőségének döntését. „A gyűlés kimondja, hogy a nemzetközi szociáldemokratákhoz csatlakoznak és ezek szellemében kívánnak továbbá eljárni."

19 1903. szeptember 6-ra a józsefvárosi kocsisoknak hirdet gyűlést a szakegylet, az egyik Baross utcai vendéglőbe. A gyűlésen 150 kocsis szerez tudomc st arról, hogy a szakegylet az osztályharcos szervezkedés útjára tért, ezt maga Nagy István elnök jelenti be. Nagy István az angyalföldi gyűlésről távolmaradt, most azonban köpönyeget fordít. Bár a szakegylet tényleges irányítása kicsúszott a kezéből, az elnöki tisztségről nem mond le, hanem elfogadja a kialakult helyzetet és a jelenlevőknek a szocialista szervezkedést ajánlja. A gyűlés szónokai Schönherr József és Franki Lipót. Schönherr József „a kocsisok tarthatatlan helyzetét vázolta, visszapillantást tett a munkások helyzetét illetőleg a régebbi időktől a mai napig. .. Kifogásolta a munkaszüneti törvény ellenőrzését és azon botránkozott meg, hogy a kocsisok vasárnap is kénytelenek dolgozni." Franki Lipót „elmondotta a szakegyesület hasznát és célját és a munkásokat 74 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1273-1903. Hutschenreiter Sándor detektív jelentése 1903. aug. 27-én. 75 Népszava, 1903. szept. 5. 76 Tarczai i. m. 5. p. 77 Kocsisok Szaklapja, 1904. febr. 15. 78 Népszava, 1903. aug. 6. 79 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1317-1903. Végh János detektív jelentése 1903. szept. 3-án.; Népszava, 1903. aug. 27.; szept. 5. 21* 323