A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Medveczki Ágnes: A Baross forgalmi telep története 295

1938-ban a Baross utcai oldalon levő vontatási műhely („E") és a Fiumei úti oldalon levő I. számú („D") kocsiszín tetőzetén az addigi papírfedést műpalával cserélték ki. Ugyanekkor 24,5 m hosszú tároló vágányt építettek 36,33 kg/fm-es használt Haarmann sínekből. 1939-ben hat kocsi számára megfelelő melegvíz szolgáltatással ellátott kocsimosót létesítettek. Ugyanebben az évben kibővítették az orvosi rendelőt, majd a következő években a rendelő épületének földszintjén gyalogátjárót hoztak létre. Ebbsn az időszakban 200—220 kocsit tároltak a Baross utcai telepen. A háború előtt az utolsó nagyobb munkálatra 1942-ben került sor; ekkor a telep összes épületét tatarozták. A felszabadulás után a Baross telepen nagyobb szabású átalakítás a mostani rekonstrukciót megelőzően nem folyt. A háborús károk helyreállítása után 1947-ben tűzoltószertárt, majd szövetkezeti boltot építettek a telepen. 1949—1950-bsn változott a telep tulajdonosa, a megszűnő BSZKRt-tól a Fővárosi Villamosvasút (FVV) vette át. Az FVV idején a telep profilja új funkcióval bővült. 1953-ban, a Baross utcai trolibusz vonal megnyitása után trolibuszokat is tároltak a telepen 1962-ig, a Pongrácz úti trolibusz telep elkészültéig. A trolibuszok „elköltözése" után az általuk igénybevett területet a Gépjárműszolgálat kapta meg, amely a jelenleg folyó rekonstrukció megkezdéséig a telep Koltói Anna utcai területére eső épületeken kívül (volt autógarázs és a hozzá kapcsolódó helyiségek) az egykori benzinmotoros színben is működött. Az 1950—60-as években kezdődött meg a Baross telep berendezéseinek korszerűsítése. Említést érdemel a futódaru, az elektromos hegesztőberendezések, a gépi erővel mozgatható tolópad beszerzése, s nem utolsó sorban az 1980-ban a „D" kocsiszínbe beépített Hegenscheidt-féle padló alatti kerék eszterga, amely a teljss villamosvasúti ágazat és a HÉV kocsipark kiszolgálására alkalmas volt. Ezzel eljutottunk az 1983. január 13-án megkezdett rekonstrukcióhoz. A Baross telep felújítása része annak a kocsiszín rekonstrukciós programnak, amely szoros összefüggésben van a BKV 1975-ben elkészített villamos járműpark rekonstrukciós tervével. A program összeállításakor a meglevő kocsipark 30 féle típusú, 1532 db villamoskocsiból állt, a kocsik átlagos életkora 35 év volt. A program célul tűzte ki új, korszerű kocsik beszerzése mellett a típusszám radikális csökkentését is. Az idén befejeződő villamos járműpark rekonstrukció után csak három típusú villamosjármű fog Budapesten közlekedni, nevezetesen a Ganz csuklós, az UV két és háromkocsis szerelvényekben, valamint az 1980-tól nálunk is forgalomba állított TATRA (T5C5 típusú) csehszlovák gyártmányú motorkocsi (7. ábra). E villamos motorkocsi műszaki paraméterei igen kedvezőek, így például megoldott esetében az automatikus vezérlés, azonban a jármű szélesebb az eddigi típusoknál. (A korábbi típusok átlagos szélessége 2,3 m volt, a TATRA kocsiké 2,5 m.) Ez szükségessé tette azokon a vonalakon, ahol ezt a típust kívánják közlekedtetni, a pályák átépítését. Az új járművek beszerzése emellett megkívánta a karbantartó telepek korszerűsítését is. Első ütemben a TATRA kocsik fogadó bázisán, a budafoki karbantartó telepen alakítottak ki oldalaknás, emelőkkel ellátott álláshelyeket, korszerűsítették az itteni, valamint a szépilonai és az anygyalföldi kocsiszínt. A VI. ötéves terv időszakban érkező TATRA villamosokat a Budafoki és a Baross kocsiszínből üzemeltetik. Előbbi rekonstrukciója már befejeződött, most a Baross telepen van a sor. E telep teljes felújítását a TATRA kocsik igényelte szükségszerű átalakításokon kívül annak leromlott, elhasználódott állapota is indokolta, hiszen negyven éve nagyobb fenntartás nem volt a területen. 20 305