A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Medveczki Ágnes: A Baross forgalmi telep története 295
Az 1907. év végén a felsorolt építésekkel és változtatásokkal a Baross telepi kocsiszínek és a javítóműhely befogadóképessége a következő volt: Kocsiszín a Magdolna utcai oldalon (nyári kocsiknak) Kocsiszín a Dobozi utcai oldalon („A") Kocsiszín a Köztemető úti oldalon („D") Kocsiszín a telek közepén („C") Műhely („E") Összesen: Vágányhossz: Kocsiférőhely 2x 17 m lx 22 m IX 23 m 5x 27 m lx 37 m 3xl04m=312 m 36 db 3xl30m=390 m 51 db 4x 83 m=332 m 40 db 2x 24 m= 48 m 4 db 1082 m 131 db A kocsiszín építéseken és bővítéseken kívül anyagraktár, öltöző és szénraktár, kocsimesteri iroda, nyitott színek is épültek ebben az időszakban a Baross telepen. 1907. december 31-én a telepen a következő magasépítmények voltak: 1. Szolgálati épület: 1 emeletes, 2. Kocsiszín a Magdolna utcai oldalon: földszintes, 3. Kocsiszín a Dobozi utcai oldalon: földszintes, 4. Kocsiszín a Köztemető úti oldalon: földszintes, 5. Kocsiszín a telek közepén: földszintes, 6. Műhelyépület: földszintes, 7. Nyitott szín a Köztemető úton: földszintes, 8. Nyitott szín a Köztemető úton: földszintes, 9. Öltöző és szénraktár: földszintes, 10. Nyitott szín a Köztemető úton: földszintes, 11. Nyitott szín a Dobozi utcánál: földszintes, 12. Félszer a Baross utcánál: földszintes, 13. Raktár: 14. Kocsimesteri iroda: tömören falazott, tömören falazott, tömören falazott, tömören falazott, tömören falazott, tömören falazott, sínekből, fatetős sínekből, fatetős sínekből, fatetős sínekből, fatetős sínekből, fatetős sínekből, fatetős földszintes, sínek között betonozva földszintes, sínek között betonozva 273,50 m2 1133,00 m2 1208,06 m2 1529,50 m2 1228,30 m2 660,28 m2 224,00 m2 33,75 m2 108,23 m2 21,62 m2 45,16 m2 17,15 m2 82,54 m 2 19,31 m2 Összesen: 6584,40 m2 Nem hagyható említés nélkül az az 1906-ban, a Baross forgalmi telepen át létesített, nyilvános közlekedésre szolgáló összeköttetés sem, amely lehetővé tette a BVVV Baross utcai vonala és az időközben villamosított köztemetői vonala között a közvetlen forgalmat. Az összeköttetés létesítésére az építési engedélyt 1904. decemberében adták ki, a miniszteri jóváhagyás 1905. március 25-én kelt 18 681 sz. alatt. A műtanrendőri bejárást 1906. júliusában tartották. A Baross utcai vonal és a Salgótarjáni úton vezető köztemetői vonal között a telepen át 103 fm alsó és felsővezetékes kétvágányú és 280 fm felsővezetékes kétvágányú, fővágány jellegű, összesen 383 fm vonalösszeköttetést építettek. E szokatlan megoldásra azért volt szükség, mert a konkurrens közlekedési vállalat, a Budapesti Közúti Vaspályatársaság (BKVT) nem egyezett bele más összeköttetés létrehozásába; e vállalat vonala ugyanis a Köztemető úton vezetett. Az összeköttetés megépítése során távolították el a telepről a még a gőzüzem idejéből származó tolópadot, amely a Magdolna utca felőli területen volt. 300