A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Medveczki Ágnes: A Baross forgalmi telep története 295

ságában létrehozandó köztemetői vasút telepével, illetőleg magával a vonallal való összeköttetésének szükségessége és lehetősége. A Stáczió utcai kocsiszín építési engedélyét 24 367 sz. alatt 1889. májusában adták ki. A telep a Külső Stáczió utca (Baross u.) és a Köztemető út sarkán levő fővárosi telken létesült. Csak részben készült el a vonal megnyitására, 1889. július 30-ra. Magának a vonalnak az építése is késett az előírt határidőhöz képest. Már a vonal megnyitása előtt működött a telepen felállított ideiglenes gépház, amelynek feladata lett volna — a központi áramfejlesztő telep elkészültéig — a vonalhoz szükséges áram szolgáltatása. Erre végül nem volt szükség, mert a Kertész utcai áramfejlesztő központi telep a vonallal egyidejűleg átadásra került. Az ideiglenes gépház szolgáltatta viszont az áramot a telep Dobozi utcai oldalán felállított próbapályához. Ezen az emelkedő pályán ellenőrizték a kocsik műszaki berendezéseinek működését. Később — a telep 1890. július 16-án tartott műtanrendőri bejárásakor — a Kertész utcai áramfejlesztő telep gőzkazánjainak hibái miatt felmerült, hogy az ideiglenes gépházat ki kellene bővíteni és téli üzemre is megfelelővé tenni. Időközben a központi telep kazánjait átalakították, s így a bővítésre nem volt szükség. Az 1891. évi műszaki felülvizsgálatkor már az ideiglenes gépház lebontását határozták el. A Baross utcai vonalhoz tervezett kocsiszín épülete nem készült el a vonal megnyitására. A vasúttársaság kérésére a hatóságok az év októberében (1889. okt. 24. 4418 sz. alatt) engedélyt adtak egy ideiglenes kocsiszín felállítására a telep végleges berendezéséig, majd 1890. szeptember 4-én 2880 sz. alatt újabb engedélyt adtak ideiglenes szín létesítésére (2. ábra). 2. ábra. A telep Baross utca felé eső területe, a tervezett ideiglenes kocsiszín helyének bejelölésével, 1890. 297