A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Barkóczi Jolán: A máramarosi vasút tervei 223

E m 1 é k i t * t. •Mtrvrzfit-ittáratnaro*! v«»ut iránti aé*eleiu M.tramarosmegyét kél nézel teszi a fővároson kívül a birodalom egyik legkitűnőbben fontos pontjavá; a benne tévé kimeríthetetlen áiiadaímí kincsek, és strelegíai fontos helyzete. Ügy találom, hogy « vidéken létező befolyásosabb földbirtokosok vfigy nem ismerték kellőleg e megye helyzetét — állását — és jövőjét, vagy nem indokollak eléggé legfelsőbb helyen e vidékre nézve szón nézpontokal, — m«lyek a birodalmi vasutak megállapításánál alapul vétettek; — mert különben 8 debreezení vasúinak legalább e megyébe való meghoszabbit;i>a a legsurgetösebb tekintetekből alig maradt volna el. — ni pedig ha megtörténik, bár a kincstár maga nem is építette volna ezt fei, de magánosoknál « vasút megkezdése, annak legfontosabb vasúti vonalak kuzé felvételénéi fogva nagy kedvre kapott volna. Négy ok teremti a vasutakat i t i Anyagi haszon, és név szerint ha 8 reá fordított költség után, az időkoronkint uralkodó kamat, abból megtérül. 2) Ha egy országrész az alkalmazóit vasút ultal termelő tehetségében emelkedik, s a birodalmi terhek nagyobb viselésére inkább képesütetík ; 3

1 ha stratégiai helyzeténél fogva katonai vonalra alkalmas, s a körülmények a mielőbbit teszik az államnak kötelességévé; — 4) ha « helyzet — Situation — a vasút létrehozásánál kedvező. Mind e négy tekintet kedvezőkig mérlegezí magát a debreczeni vasútnak Máramaros megyébe való hozatalánál — kiszámításánál, — s a birodalmi jövő számbavételénél. Miután e részben nem mint szakértő kívánok fellépni, hanem a körülmények szorgos vizsgálata—a birodalom jövőjének tekintetbe vétele után, bennem élő hitté vált azon meggyőződés; mikep e vasul létrehozása közeljövőben van, — e rövid értekezés által az illetőknek esak az adalok összeállítását kívántam eszközölni, figyelmes vizsgálata alá bocsátani, hogy azokból az eszme életrevalósága kitőnjék, vagy a hivatalos adatok összeszerzéfénél ezekre figyelem fordittassékHa e vasútnak jőveáeknezését tekintjük, — azt állítom, hogy a befektetett tőke kamatját mindjárt létrejötte után azonnal fedezni fogja; mart •4, Maramarosból az'utóbbi időkben a sókivitel közel egy millió mázsa sóra terjed, — eddigelé a só szálakon vitetett le; de miután a sóterroelési készlet az ujabb időkben magánvállalkozási iparnak adatott át, ugy azoknak, mint a kincstárnak érdeke, azt hozza magával, hogy a soszátlitás vasúton eszközöltessék; mert a vizenszállitásnál egy millió mázsa sónál, a víz általi szerencsétlenséget — esőzést — $ lopást ha tekintjük,—legalább 2 pret veszélyeztetik, mit I0O,ÖOIÍ pfrlbsn kárul lehet felvenni, s Így a levjteli árt egyremásra az egész vonalra 3d pkrral felvévén, a kincstárt ha vesszük vállalkozóul, e részbeni vasúti forgalom.* egyenes haszon számítható 600,000 pírt, magánoséira nézve pedig 500,000 „ és hogy elébbutóbb a söszáliilás vasútra szorul, igazolják a következő körülmények; mert aa) 8 máratnarosi fenyves erdők végelpusztulása nélkül e mennyiséget tutajon leszállítani nem lehet, s a korm.myni'k gondoskodni kell, az itteni fenyveseknek erdő-rend szerint leendő oly haszaavéteiéröl, mely a jövő nemzedék kárára az építést fahiányt ne okozza, s e részben alapúi nem a szállítandó sómennyiséghez mért fakészlet szereztessék, hanem esak annyi áltítlassék ki eladásra, mennyit az erdőrendszer megenged, s az alföldnek építési szükséglete megkíván. W) Mennyiben jelenben csaknem minden leszállított fa Szolnokig vitetik, — az lévén a ió-só#!adási hely — azon körülmény á!l elü, hogy ott sok fel-sleg van. — s a midőn feljebb a faépitésiiei iahiány van, ott a fák vevőkre mm találnak, s tűzre ford. itatnak, — mi az alföld emelkedését gátol;a, és a gazdasági és más építkezéseket nehezíti; cc) e megyei népesség kellő hasznot e leszállításnál nem nyer; mert a legjobb munka-időt elmulasztja, — a földmüvelés általa szenved, — a nép restté válik, s a lopás megszokott bűnét házi életébe beviszi, — erkölcstelenné teszi; — a midőn ellenkezőleg : hacsak a fa szállíttatnék le, a midőn mégis élelmi forrást eleget adna e foglalkozás a lakosoknak, több kéz nyer étnek meg a szorgalomnak, iparnak; dd) « kincstári fák elad isa e változással épen nem csökkennék sem becsben, sem jövő értékben; — mert e megyében már a magánosok birtokában levő fenyves erdők ugy elpusztultak, hogy azokat alig lehet tekintetbe venni, s a kincstár fenyves erdeit ugy tekintheti, mint monopóliumot. h) Máramarusmegye népessége, a benne levő idegenekkel — utazókkal — s katonasággal minden órán 200,000 számra tehető levén, — miután az összes termelés félévi szükségletét sem fedezi, hacsak 100,000 létek után vétetik is fel az élelmi czíkk, csak kenyérben véve 600,000 pozsonyi mérd beszállítás esik c megyére, s alappal feltehetjük, hogy ennek fele t vasúton lenne szállítandó, • minek szállítási ára 40 krban felvétetvén, jövedelem lenne e czím alatt : 4ti0,000 pft. E pontnál azon figyelemre méltő körülmény forog fen, hogy c megyébe beszállítod gabona nagyobbrészt orosz Bessarabiából hozatik ki: mert e megyével határos galieziai vidék szintén nem termékeuy, $ sok felesleggel sem rendelkezhetik, $ a bukovinai be8. ábra. Szőllősi Balázs emlékirata a Pesti Naplóban (részlet) 246