A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

11. ábra. Ideiglenes fahíd építése a felrobbantott vasúti híd helyén (1944 nov.) teherkocsi 1138 db, nyitott teherkocsi 1101 db, pőrekocsi 364 db, tartálykocsi 96 db volt az üzletvezetőség területén. Nagy hiány volt üzemi anyagokban, különösen szénben, olyannyira, hogy 1945. január 15-től február l-ig az összes polgári forgalom szünetelt. A másik súlyos nehézség a személyzet hiánya volt. Az üzletvezetőség területéről mind a külszolgálati, mind a központi személyzetet erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítették szolgálati helyének elhagyására. A szolgálat újbóli felvétele teljesen ismeretlen személyzettel nagy nehézségekkeljárt. A megmaradt vasúti személyzet fáradságot nem ismerő becsületes munkájával sikerült a vasúti közlekedést megindítani. Ebben az átmeneti időben az üzletvezetőség öntevékenyen ideiglenes nemzetközi megállapodást kötött, amennyiben a jugoszláv vasúti megbízottakkal Zsombolyától Szegeden át Szabadkára korridor vonat közlekedését tettük lehetővé. Ez a vonatpár 1945 december hóig volt érvényben. A vonatok az ideiglenes szegedi vasúti hídon közlekedtek. A makói Maros-hidat 1945. VII. 4-én adták át a forgalomnak. Békéscsaba—Árad és Szeged—Temesvár között a vonatokat a C. F. R. vasutaknak kellett továbbítani. A Szeged—Csanád-i vasutat 1945. VII. 16-án vette a MÁV kezelésbe. Orosházán az igazgatósági kirendeltség és a menetirányító szolgálat 1945. VIII. 31-én megszűnt. A gyulai Fehér-Körös-hídon a forgalmat 1945. szeptember 4-én indították meg. A Kunszentmiklós—Kelebia, Kiskörös—Kalocsa, Baja—Csikéria, Baja—Gara, Baja—Hercegszántó és Kiskunhalas—Ólegyen vonalat 1945. május 23-án a szegedi üzletvezetőséghez csatolták. 1945. október 9-től Szabadka—Szeged—Nagykikinda között közvetlen tehervonatpárt állítottak forgalomba. 1945. december 1-től az Alföldi Első Gazdasági Vasutat MÁV kezelésbe vették." 215