A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

Az 1946. év eseményeiről így számol be Rohonyi: „1946.

I.17-től a rendes személyforgalmat újra felvettük (lg. 2408 b. táv.). 1946. I. 29-én szabályozták a mozdonyok közlekedését a bajai pontonhídon és a szegedi szükséghidon. A Vésztő—Szeghalom és Kisújszállás—Pusztaecseg között levő hidakat 1946. február 6-án adták át a forgalomnak. 1946. február 27-én Bajáról a motoros pontonhidat elvitték. A bajai menetirányító szolgálat 1946. április 4-én megszűnt. A távolsági személyszállító vonatok 1946. április 8-tól naponként közlekedtek. A bácskai mellékvonalakon a személyforgalmat 1946. április 8-tól szintén megindították. A szegedi menetirányító szolgálat 1946. augusztus 3-án megszűnt. A jugoszláv—magyar határforgalom Bonatsko—Arandelovo—Szőreg és Szeged—Röszke—Horgos között 1946. december 1-én, illetve 2-án indult meg. Az algyői Tisza-hidat 1946. XI. 10-én adták át ismét a forgalomnak. A szegedi ideiglenes vasúti hídon a vasúti forgalmat 1946. december 6-án 14 órakor megszüntették. A csongrádi hidat 1946. december 15-én ismét átadták a forgalomnak." Az 1947. év fontos eseményeiről a szegedi üv. területén az alábbiakat közli Rohonyi: „A battonyai határtól Pécskafelé vezető vasúti vágányt a C. F. R. 1947. május 9-én felszedte. Csikériánál az I. D. Z. a vágányt 1947. május 10-én felbontotta. Szeged—Újszeged között az autóval átszállító forgalmat 1947. május 19-én megkezdték Az átszállítás két autóval, kompon történt. A kereskedelmi szolgálatot 1947. március 1-től különválasztották a forgalmi osztálytól. 1947. május 4-én újra megjelenik a Hivatalos Menetrendkönyv. Ára 7,— Ft volt." A szegedi üzletvezetőséget érintő 1948. évi eseményekről az alábbi feljegyzéseket olvashatjuk: „Március 9-én a szegedi pontonhídon autóbuszokkal az utasok átszállítását megkezdték. 1948. május 1-től a vontatási szolgálati helyek megoszlása a szegedi üzletvezetőség területén az alábbiak szerint alakul: Fűtőházfőnökségek: Szeged, Békéscsaba, Békéscsaba G. V. Szentes. Fűtőház vezetőségek: Kecskemét, Kiskunhalas, Mezőhegyes. Műszaki felügyeletük alá tartozó önálló kirendeltségek: Kiskunfélegyháza, Vésztő, Baja. Kirendeltségek: Mezőtúr, Makó, Kalocsa, Orosháza. A szeghalmi és dunaföldvári osztálymérnökségeket 1948. június 21-től megszüntették. Ugyanakkor a Kisújszállás kiz.—Dévaványa kiz. 28,394 Km. hosszú vonalrészt a szegedi üzletvezetőségtől a debreceni üzletvezetőséghez csatolták. Ezzel a szegedi üzletvezetőség vonalainak hossza 1510,956 Km-ről 1482,562 Km-re csökkent. A szegedi üzletvezetőség területén az osztálymérnökségek számát 10-ről 9-re csökkentették. Mezőhegyesen és Baján szertárvezetőség létesült." Az 1949. évről az alábbi feljegyzéseket találjuk: „A közlekedési miniszter 1949. február 28-án kelt 3370/1949 Eln. sz. rendeletével a MÁV Igazgatóság szervezetét megszüntette és új Igazgatási Ügyrendet adott ki. A volt Igazgatóság elnevezése KPM I. Vasúti Főosztály lett, új szervezeti beosztással. Ugyanakkor az üzletvezetőségek elnevezése Igazgatóság-okra változott, ugyancsak új szervezettel. 1949. január 5-től a Szegedi Gazdasági Vasutat, a Kecskeméti Gazdasági Vasutat és a Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasutat állami tulajdonba vették. 1949. április 28-án Kótpusztánál, június 21-én Kötegyánnál a C. F. R. a határnál a vágányt felszedte. Július 15-től az igazgatóságoknál politikai osztályokat állítottak fel." 1950-ben: „Az igazgatóságok új vonalbeosztása július 1-től lépett érvénybe. A szegedi igazgatóság vonalainak hossza ekkor: 1467,150 Km. rendes és 357,906 Km. keskeny nyomközű, összesen: 1825,056 Km. Ezek hat osztálymérnökség: Szeged, Baja, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Kiskunhalas között oszlanak meg. A bajai Duna-hidat december 17-én adták át a forgalomnak." 1951-ben: „Mezőkovácsháza—Cikóhalom között július 30-án, Páhi—Kaskantyú között október 7-én kisvasúti vonalat helyeztek forgalomba." 216