A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

Még nagyobb örömet keltett Szegeden Baross Gábor miniszternek az 1887. október 16-án kelt rendelete, amelyben értesítette a város polgármesterét, hogy a szabadkai MÁV üzletvezetőséget Szegedre helyezi át. Szeged város vezetői azonnal rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen megtárgyalták azokat az intézkedéseket, amelyeket meg kellett tenni, hogy a Szegedre helyezett vasúti üzletvezetőség 1888. április 1-én megkezdhesse működését. Á város főispánja a polgármesterrel és a budapesti központi MÁV Igazgatóság kiküldöttével megállapodott a hivatalok elhelyezését illetőleg. Az üzletvezetőség részére szükséges 48 helyiséget a már korábban is említett „Zsótér-ház"-ban, annak I. és II. emeletén, 1888. május 1-től kezdve 5 évi időtartamra, a város közönsége nevében kibérelték, és a szerződést megkötötték. A szerződésből kitűnt, hogy az összes helyiségekért 1888. május 1-től 1893. április 30-ig terjedő időre évenként 5000 frt bért kellett fizetni. Az épület tulajdonosa a városnak biztosította, hogy a szerződést szükség esetén 1898. április 30-ig meghosszabbíthatja. Az 5000 frt. bérleti összegből az első 3 évben évenként 3000 frt-ot, a negyedik és ötödik évben évenként 4000 frt-ot, a bérlet további tartama alatt pedig az egész 5000 frt-ot a MÁV, az első 3, illetve 4—5 évben a MÁV által nem vállalt különbözeteket pedig Szeged város pénztára fizette. Ezen felül az első 5 évben a városnak kellett az üzletvezetőség pénztáránál alkalmazandó éjjeliőr részére egy szobából és konyhából álló lakást ingyen biztosítani. A szegedi üzletvezetőséghez tartozó első vonalhálózat az alábbi volt (4. ábra): Bp. Ferencváros—Szabadka—Zimony 342,565 km Őssi—B. Csaba—Szeged R.—Eszék—Villány 382,680 km Kiskőrös—Kalocsa 29,969 km Szabadka—Baja 58,216 km India—Mitrovica 44,384 km Dálja—Bosna—Bród 96,000 km Strizivojna Vrpolje—Samac 19,845 km Virikovce—Gunja—Brcka 50,684 km Szeged—Szeged-Rókus összekötő vágány 3,567 km Ezekből az Eszék—Villány, Endrőd—Eszék, Dálja—Bosna—Bród, Vinkovce— Gunja—Brcka és Strizivojna—Vrpolje—Samac vonalak az eszéki forgalmi főnökséghez tartoztak, az üzletvezetőségen belül. Az üzletvezetőséghez tartozó összes vonalak hossza ekkor kereken 1028 km volt. Érdekességként megemlítjük, hogy a későbbi években a szegedi üzletvezetőség törzsvonalává vált Cegléd—Kiskundorozsma vonalrész 1888. május 1-től 1892. május l-ig és 1895. október 27-től 1912. augusztus l-ig nem tartozott a szegedi üzletvezetőség (a továbbiakban: üv.) hálózatához. A megalakult szegedi üv. területén Eszék székhellyel forgalmi főnökséget állítottak fel, amelynek vonalhálózati hossza 223 km volt. Az őssi—Békéscsaba—Szeged-Rókus vonalrészen levő Békéscsaba állomás felügyelet szempontjából ekkor az aradi üzletvezetőséghez tartozott. A szegedi üv. első vezetője Schuller Antal főfelügyelő volt. Az üv. — majd később igazgatóság — vonalhálózata az idők folyamán több esetben változott (5. ábra). A változásokat az időközben létesített új üzletvezetőségek, éspedig: 1892. május 1. a miskolci üv. 1895. november 1 a szombathelyi üv. 201