A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181
Szeged város köztörvényhatósági bizottságának 1884. május 7-én tartott közgyűlésén, — a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint — 245. szám alatt tárgyalták dr. Nyilasy Pál törvényhatósági bizottsági tag 1884. május 1-én benyújtott javaslatát. A javaslat a következő volt: „.. .miként tekintve hogy az Alföldi Vasút államosítására nézve az előzetes szerződés köztudomás szerint 1884. április 29-én aláíratott'''' [az állam 1885. jan. 1-től vette át a vasutat]. „... tekintve, hogy az államosítás a vasút jövedelmezősége érdekében eszközöltetik, éspedig akként érhető el, ha a vasút vonal üzletvezetése annak egyik legjelentékenyebb pontjáról: Szegedről eszközöltetik, végül tekintve, hogy az üzletvezetőségnél alkalmazott nagy számú hivatalnokság az olcsó lakás és a városias élvezetek könnyű szerrel nyerhetése miatt legszívesebben Szegeden fogna lakni, a magas kormányt felirat útján megkérendőnek indítványozom, hogy Szegeden az Alföldi Vasút számára üzletvezetőséget állítson fel, s e kérelem támogatására főispán úr is kéressék fel." 10 A közgyűlés a javaslatot elfogadta, és öt tagú küldöttségnek Budapestre való felküldését határozta el. A küldöttséget a polgármester vezette a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez, ahol a város közönségének kérelmét előadták. A kérelemre azonban a miniszter értesítette a város vezetőit, hogy a költségkímélés miatt Szegeden vasúti üzletvezetőséget nem állítanak fel. Szeged vezetősége a fenti határozat ellenére minden lehetőséget megpróbált, hogy a város életébe újból vérkeringést hozzon, s így 1886. május 19—20-án a városi közgyűlés ismét foglalkozott a vasúti üzletvezetőségnek Szegeden történő felállításával. A határozat értelmében a polgármesternek egy nagyobb létszámú küldöttséget kellett szerveznie a lakosság köréből. A küldöttség tagjai saját költségükön utaztak Budapestre, hogy ezzel is bizonyságát adják a város nehéz helyzetének. A küldöttség útjáról a polgármester azt jelentette, hogy ismét nem jártak sikerrel: Kemény Gábor közlekedési miniszter kijelentette, hogy az üzletvezetőséget Szeged nem kaphatja meg, de forgalmi főnökséget állítanak fel a városban és a vasúti javító műhelyt kibővítik annyira, hogy 250—300 főt tudjon foglalkoztatni. Tisza Kálmán miniszterelnök pedig hangsúlyozta: minden alkalmat megragad, hogy Szegedért minden lehetőt megtegyen. A küldöttség útja alkalmából a Szegedi Híradó 1886-ban így írt: „A MAV üzletigazgatóságai, illetve azok székhelyei már megvannak. Augusztus 1-től öt igazgatóság lesz: Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Szabadkán, Zágrábban. Mi tehát ettől is elestünk. Az okát nem kutatjuk, el akarjuk hinni, hogy célszerűségi és olcsósági szempontok döntöttek mások javára a mi mellöztetésünkkel. De szeretnénk már tudni, hogy mikor kerül sor erre a mi eladósodott, szép magyar városunkra, amidőn a kedvezményeket osztogatják odafönn?".. . n Baross Gábor, az 1886. december 28-án újonnan kinevezett közlekedési miniszter intézkedései az 1887. évben már sok örömet okoztak Szegeden. Nevezetesen elrendelte a „Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivaltal"-nak Szegedre helyezését, s ezzel kárpótolni kívánta Szegedet a vasúti üzletvezetőség helyett. A hírt a Szegedi Napló is megírta azzal, hogy ez a hivatal előreláthatólag 1887. július 1-én kezdi meg működését és 80 hivatalnoka lesz. A hivatal Szegedre helyezése pedig évenként a városnak mintegy 100 000 forint forgalmat jelent. A hivatalt átmenetileg a „Zsótér-ház"-ban helyezték el, és működését 1887. november 1-én meg is kezdte. Új épületét 1913-ban adták át rendeltetésének. Építési költsége 1 385 976 korona volt. 1925. július elsején Budapestre helyezték át a hivatalt. 10 Dr. Nyilasi Pál javaslata az üzletvezetőség Szegedre helyezésére. KM archívuma. Témagyűjtemény, Rohonyi Lajos hagyaték. 11 KM archívuma. Témagyűjtemény, Rohonyi Lajos hagyaték. A Szegedi Híradó 1886. május 19-i száma az üzletvezetőség ügyében. Kézirat. 200