A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

Úgy a felajánlott munkaerő kiállítása, valamint a területnek kisajátítása e tervezett vasútvonal engedélyezéséig hagyatván fent — a többire nézve a statistikai adatok beszerzését illető kérdések a helyi úgynevezett csatornaügyi bizottságnak kitöltés végett átadatnak egyszersmind innen Péter Dénes kerületi esküdt úr, mint az említett bizottságnak tagja megkéretik, hogy a szomszédos Majsa községből az ide vonatkozó statistikai adatokat, amennyiben e város is az itt vezetendő vasútvonal által a pesti közlekedés közelebbsége miatt előnyben részesülne — megszerezni s a működő bizottságnak átadni szíveskedjék."... „... A vasútvonal vezetésének ügye a hetvenes évek elején Halasra, Szabadkára vonatkozólag kedvezőtlen fordulatot látszott venni. Nevezetesen a cegléd—szeged—nagykikindai vonalrészt akkor üzemeltető Osztrák Államvasút Társaság a tervezett Budapest—Halas—Szabadka új vasútvonal vezetésében veszélyeztetve látta a maga anyagi érdekeit, és azon törekedett, hogy a tervezett új vasútvonal az ő vonalától mentől távolabbra tereitessék. Ebben az elgondolásban segítő társra talált a Társaság a dunamelléki városokban, főleg Kalocsában, amelyik nagy erőfeszítést fejtett ki, hogy a tervezett vonal a Duna mellett épüljön meg. Ez ellen Szabadka városa emelt szót a képviselő házhoz 1871. november 18-án kérvényt intézve, amelyben a vonal vezetését Halason, Szabadkán keresztül kérte. Politikai tekintetben ez egyenes vasútvonal által a magyar és a figyelmet kiválólag igénylő délszláv fajok érdekei anyagi téren szorosan egymásba fűződvén hathatósan előmozdítandják s szükségkép szűlendik azon testvéri egyetértést, melyre nemzetünknek elutasíthatatlan szüksége van, hogy hivatását Európában betölthesse. De mindezeken felül az egyenes vonal mellett szólnak még stratégiai tekintetek, sőt még az állam financziális érdekei is, mert ez által a fent érintett nagy terület lakóinak szorgalma és ebből kifolyólag adófizetési képessége is emelkednék. Miért is kéri Szabadka városa, hogy a nevezett vasút vonal egyenes irányban, Budapesttől Halason át Szabadka felé vezettessék. .. Halas város képviselő testületének 1872. január 21-én tartott közgyűlése az alábbi szövegű okiratot adta ki: Mi Kiskun Halas város egyetemét képviselő testület, hivatkozva a közbirtokosságnak 1867. év december hó 6-án a jászkunkerületi főkapitány elnöklete alatt... 84. sz. alatt hozott, s az 1869. évi 26, és 1871. évi 15 számú közgyűlési végzésekkel teljes érvényűnek elismert határozatára azon esetben, ha a tervezett pest— zimonyi vasútvonal határterületünket érintve közvetlenül a város alatt állomás-hellyel összekötve vezettetnék, e város közegyetemét terhelőleg kötelezzük magunkat, hogy a kiépítéshez egész határterületünkön keresztül szükséges földterületet, továbbá saját területünkön elhasználandó — különben készpénzzel is megváltható — 20 000 kézi napszámot ingyen, díj nélkül kellő időben kiszolgáltatunk, a kisajátításra nézve a törvény értelmében állami intézkedés köttetvén ki. Miről a közgyűlés meghatalmazásából kiadtuk városunk nagyobb pecsétjével megerősített jelen kötelező okiratot. Kelt Halas város képviseleti közgyűlésének 1872. évi január hó 21 napján tartott üléséből. Ez az okirat átadatott Szüády Áronnak, a város országgyűlési képviselőjének, hogy ezt a város érdekében a tervezett vasútra vonatkozó törvényjavaslat készítésekor a kormánynál belátása szerint használja fel... "

9 Miután így Szeged több vasútvonal csatlakozási pontja lett — írja a továbbiakban Rohonyi — a város vezetői szerették volna, hogy az akkor nagy fejlődésnek induló vasúti közelekedés egyik irányító központját a városban helyezzék el. Különös nyomatékot adott ennek az óhajnak 1884-ben az alföld—fiumei vasút vonalának államosítása. 9 Halasi Újság, 1882. dec. 10-i száma: Beké Gábor terve a pest—újvidéki vasútról. 199