A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Tisza István: Rohonyi Lajos kutatásai a MÁV Szegedi Igazgatóság történetéhez 181

összesen 1200 000 forintot fizessenek be. A részvényesek nem igen jelentkeztek. A Beke-féle terv tervnek maradt, a közbenjött események azt hosszú időre levették a napirendről. Az 50-es években természetesen szó sem volt a pest—zimonyi vasútról, csak a nemzeti élet újraéledésének napjaiban, a 60-as évek elején került az újra szőnyegre. 1862. decemberben hosszas hírlapi tárgyalások után megvalósulás felé haladt egy Alföldi Vasút építésének terve. Ez ügyben Budapesten országos értekezletet tartottak, amelyen a vasút létesítésére választmányt neveztek ki, amely az országos kezdeményezéshez való csatlakozást készítette elő. 1863. január 11-én Halason gyűlést tartottak, ahol indítványt olvastak fel amelyben indítványozták, hogy a gyűlés határozatilag mondja ki, hogy legfőbb óhajtása Halas városának, hogy a tervezett vasút fő- vagy legalább szárnyvonalába felvegyék. Az indítványt örömmel és általános tetszéssel fogadták. A kitűzött cél előmozdítása végett a vasút létesítése tárgyában Pesten tartott első tanácskozmány határozata értelmében a közbirtokosság részéről a vasúti bizottmányba 9 tagot neveztek ki. A kinevezetteket utasították, hogy a központi bizottságtól nyerendő meghagyásokat a legszigorúbb pontossággal teljesítsék, s általában hazafiúi kötelességüknek ismerjék ez ügy előkészítésére szükséges minden eszközökkel közre munkálni... Ez ügyben Halason 1867. december 6-án ismét gyűlést tartottak Ráday Gedeon elnöklete alatt, ahol Gál Lajos mérnök és birtokos előterjesztette a vasúti bizottság addigi működéséről szóló jelentést, valamint azt, hogy a Zichy Jenő elnöklete alatt alakult részvény társulat mérnökei már akkor a határterület megvizsgálásával foglalkoztak, és a Pest—Belgrádi vasút megépítése már kilátásba volt helyezve. A városi közgyűlés ekkor tett első ízben ajánlatot az építendő vasútra vonatkozólag: A birtokosság tekintettel a nagy horderejű s városunk jövendő boldogságára nézve életkérdéssé vált vállalat létre jöhetésére, azt tehetségéhez mérten, tőle telhető anyagi és szellemi támogatással előmozdítani fő feladatának tartja, s az ügyben kiküldött bizottság által ajánlatba tett 20 000 kézi napszámot és megkívántató földterületet a vasutat építő társulatnak azon esetben, ha a vasút határterületünkön a várostól 4000 ölnél közelebb távolságra vezettetik ingyen megajánlja és megadja; ha azonban a vasút a városunktól 4000 ölnél messzebb, de saját területünkön vezettetik, ezen ígéretnek csak felét fogja a birtokosság teljesíteni. A képviseleti közgyűlés legközelebb 1869. május 30-án tartott ülést a vasút ügyében, ahol Szekér József főbíró elnök bejelentette, hogy Halas város területén megjelent Gulácsy Kálmán mérnök, mint a tervezett pest—belgrádi vasúti vonal megépítésére vállalkozó részvénytársaság megbízottja, aki már korábban meghatározott vonalra vonatkozólag statisztikai adatokat kívánt beszerezni, s Halas város lakosságához kérdést intézett, hogy van e óhajtása egy vasútvonal létrehozására, s hajlandó volna e a város és mily mértékben segédkezet nyújtani éhez. Az ügyben a következő egyhangú határozatot hozták: A birtokosság örömmel fogadja a jelentkező Gulácsy Kálmán mérnök úr által képviselt R. T.-nak kilátásba helyezett, s városunk jövő boldogságának alapkövéül szolgálható, s nagy kiterjedésű határterületünkre életkérdéssé vált vasút vonalnak Pesttel összekötő itteni keresztül vezetését és ezen tervezetet telhetőleg anyagi pártolás úgy a m. kir. ministérium valamint szükség esetében az országgyűlés előtt leendő kérvényezési támogató közreműködésével elősegíteni ígéri, s vonatkozva az ez érdemben kelt korábbi —1867-i— határozatára ígéri, és azon esetben ha a tervezett vasút vonal határterületünket érintve közvetlen a város! alatt állomáshellyel összekötve vezettetnék, kötelezettségül elfogadja, hogy a kiépítéshez 20 000 kézi napszámot és a szükséges földterületet minden díj nélkül ingyen kész szolgáltatni az illető társulat rendelkezése alá. 198