A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

ország érdekeivel és közkívánatával megegyezőnek tart, egyszersmind felkéri az alakult vasúti bizottmányt, hogy ezen országosan megszilárdult meggyőződésének érvényt szerezni szíveskedjék."

142 E további tevékenységre buzdító felszólításokkal zárult le az abszolutizmuskori Gazdasági Lapokban az erdélyi vasút ügye. Az államvasutak eladásából létrejött nagy vasúttársaságok (Déli Vasút, Allamvasúttársaság, Tiszavidéki Vasút) tevékenységéről viszonylag kevés szót ejt a Gazdasági Lapok. Csak a Magyarországon építkező' Tiszavidéki Vasútra — de csak tevékenységének kezdeti szakaszában — fordít nagyobb figyelmet. A Gazdasági Lapok a Pesti Napló alapján ad hírt a felsó'-magyarországi magán-vasúttársulat 1855. február 20-i közgyűléséről, ahol felolvasták, hogy e társaság megkapta az előmunkálati engedélyt a debrecen—miskolci és kassai vonalra. A társaság elnöke Andrássy György volt. „Wodianer ház . . . a pénzügy kezelésével bízatott meg. Andrássy György gróf, ki Ghega miniszteri tanácsos úrrali egyetértésben a technikai kivitelre nézve már több jeles szakemberrel, mint Schönerer és Clark urakkal értekezett mérnökök kiküldésére, a munkálatok folyamatba vételére hatalmaztatott /e/."

143 Az 1855/1856. év fordulóján közzétett engedélyek: „A P. Lloydot értesítik Temesvárról, miként Andrássy gróf engedélyt nyert vasútépítésre Temesvártól Aradon, Szolnokon Kassán keresztül Galíciáig. Az előmunkálatok, itt. felmérések Versec és Temesvár között már megkezdődtek.''''

144 „A cs. kir. kereskedelmi ministerium a cs. kir. belügyministeriummal és a cs. kir. hadseregi főparancsnoksággal egyetértőleg gr. Andrássy György és több ez országbeli földbirtokos folyamodására e folyamodóknak a következő vaspálya vonalak előmunkálataira: 1. Kassától Eperjesen át Tarnowba, 2. Miskolcról Ceglédre, 3. a szolnok—debreceni pályától Aradon át Temesvárra az 1854. szeptember 14-i vasútengedély törvény értelmében engedélyt adott, úgy hogy az előmunkálatok négy évi időköz alatt befejeztessenek."

145 1856. májusi hír Andrássy György aláírásával: „A tiszavidéki vasútrészvény ügyében. Miután a tiszavidéki vasút részvényvállalkozásának határideje már lejárt, és az e célra — Magyarország részére fenntartott — aláírási összeg többszörösen túl van haladva: további részvény-aláírási bejelentések tekintetbe nem vétethetnek."

14

^ A Gazdasági Lapok rövid hírben közli, hogy „... a tiszavidéki vasút építését O cs. kir. Apostoli Felsége f év (1856) szeptember 28-án kelt határozmányával engedélyezni kegyeskedett", valamint értesít a Tiszavidéki és az Államvasút Társaság közötti, a cegléd—szolnoki vonalról folyó tárgyalásokról.

147 Az 1857. január 15-i szám közölte a vasút engedélyeseinek névsorát.

148 Az engedélyokmányban elnyert kiépítendő vasútvonalak (Szolnok—Debrecen, Püspökladány—Nagyvárad, Pest—Miskolc—Kassa, Miskolc—Debrecen, Szajol— Arad) közül az alábbit emeli ki: „Azon térvonalak közt, melyeken a tiszai vaspálya keresztül fog húzódni, a legfontosabbak és leghosszabbak egyike az, mely Magyarország keleti és éjszaki részének két legnevezetesebb városát fogja összekapcsolni, t. i. Kassát és Debrecent."

149 Említést tesz a Creditanstalt által kibocsátott lottó-kölcsönről, melyből 15 milliót kapott a Tisza vidéki Vasút, hogy építkezését továbbfolytathassa; és hírt adott arról, hogy Miskolcon „az ottani pályafőnél" a tiszai vasúttár142 ua. 1864. 16. évf. 5. sz. febr. 3. 62. p. 143 Ua. 1855. 7. évf. márc. 29. 13. sz. 155. p. i

44

Ua. 1855. 7. évf. 51. sz. dec. 20. 611. p. i« Ua. 1856. 8. évf. 2. sz. jan. 10. 22. p. 146 ua. 1856. 8. évf. 20. sz. máj. 15. 251. p. 147 Ua. 1856. 8. évf. 41. sz. okt. 9. 523. p. 148 Ua. 1857. 9. évf. 3. sz. jan. 15. 40. p. 149 Ua. 1857. 9. évf. 5. sz. jan. 29. 65. p. 309