A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

saság gépgyárának építése megkezdődött, és hogy gépgyárakat még Pesten, Nagyváradon és Szolnokon tervez a társaság építeni.

150 A Tiszavidéki Vasút debrecen—miskolci vonalát 1859-ben adták át a forgalomnak, de Nyíregyházán már 1858. szeptember 6-án „... az ottani pályaudvaron megjelent az első gőzkocsivonat, feldíszítve a mozdony nemzeti és császári lobogókkal", és így „ezen város kereskedelmi forgalmának emeltyűje is mielőbb életbe fog lépni."

151 Beszámolt a lap a Tiszavidéki Vasút 1857., 1861. és 1862. évi közgyűléseiről, amikor a társaság előző évi tevékenységét tárták jóváhagyásra a részvényesek elé. Az 1856. évről szóló beszámolóból az alábbiakat emelte ki: „Az igazgatótanács jelentését az egybegyűlt részvényesek megelégedéssel fogadták, s annak minden indítványát közfelkiáltással helyeselték. Azok főleg a cs. kir. szabad, ausztriai államvasúttársasággal a cégied—szolnoki vonal átengedését tárgyaló szerződés helybenhagyása s egy nyugdíj-tőke alapítására vonatkoztak ... Gróf Andrássy György elnök úr... úgy hívé, hogy a társaságnak a hálaérzelmeket Császár ő Felsége irányában kötelesség nyilvánítani, hiszen legmagasabb kegyessége az államköltségen már munkába vett szolnok—debrecen—nagyváradi vonalat a tiszai vasúttársaságnak rendkívül kedvező feltételek alatt átengedni méltóztatott."^

52 Az 1860. évről beszámoló közgyűlés a miskolc—kassai vonal átadásáról, és az Észak-Magyarországon (Miskolctól Rozsnyón át a bányavidékre) kért előmunkálati engedélyről számolt be.

153 Az 1861 -es közgyűlésen a miskolci állomástól Disógyőrig tervezett vonalról szólnak, és bejelentik, hogy a máramarosszigeti pálya helyett az arad—károlyfehérvár—nagyszebeni pályát építi ki a társulat.

154 A közgyűlésről beszámoló cikkek mindig részletesen hozzák — a nyomtatott üzletjelentésekből átvéve — a társulat pénzügyi eredményeit. Ez után már csak néhány, a forgalommal kapcsolatos hír látott napvilágot a Gazdasági Lapokban. A felső-tiszai gazdasági egyesület 1862. augusztus 9-én és 10-én Nyíregyházán kiállítást rendezett. „Ez úttal értesíttetnek a gépész urak az államvaspálya igazgatóságának azon kedvezményéről, minél fogva a kiállításra szállítandó gépek, kellő igazolás mellett, utólagosan betudandó 50 száztóli szállítási bér-elengedésben részesedhetnek. A tiszai vaspálya igazgatósága pedig ... az e célra feladandó eszközöket és gépeket illető osztályoknál egy osztállyal olcsóbb áron szállítandja, mégpedig utólagra történendő fizetés mellett."

155 „A tiszai vasút társaság igazgatósága a pesti nagykereskedők testülete megkeresésére a jövő hónapban tartandó vásár idejére december 29-től kezdődőleg január 18-ig naponta két ízben fogja a személyvonatokat járatni."

156 A békés megyei gazdasági egyesület 1866. szeptember 20-i választmányi ülésén a vasúti közlekedés nehézségeit emlegették: „A tiszai vaspályán az áruk, különösen a gabona szállítása minduntalan felakadván elégtelen szállító kocsik miatt, s ez által a különben élénkülő kereskedésnek gátat vettetvén, s a gabona ára lenyomatván, de egyébként is a vaspálya a legdrágább és aránytalan árszabályzata s igazgatása miatt a közönség részéről folytonosan merülvén fel panaszok, a választmányi gyűlés a nagyméltóságú helytartó tanácshoz ez ügyben felírt."

151 A másik „magyar" vasúttársaság a Ferenc József Keleti Vaspálya volt. 1856. október 8-án kaptak magyar földbirtokosok engedélyt a sopron—nagykanizsa— eszéki, újszőny—Székesfehérvár—eszéki, buda—nagykanizsa—déli vasút és az iso Ua. 1857. 9. évf. 51. sz. dec. 17. 683. p. isi Ua. 1858. 10. évf. 37. sz. szept. 16. 544. p. 152 Ua. 1857. 9. évf. 16. sz. ápr. 16. 230. p. 153 Ua. 1861. 13. évf. 20. sz. máj. 19. 316—317. p. 154 Ua. 1862. 14. évf. 17. sz. ápr. 27. 288. p. 155 Ua. 1862. 14. évf. 32. sz. aug. 10. 555. p. 156 Ua. 1862. 14. évf. 52. sz. dec. 28. 874. p. 157 Ua. 1866. 18. évf. 48. sz. nov. 28. 578—579. p. 310