A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Petrik Ottó: A Kossuth-híd története 615

Ezt követően a KPM Közúti Hídosztály intézkedett a híd megvizsgálására, melynek eredményét majd egy szakértői bizottság véleményezi

22

. A KPM a híd vizsgálatával az UVATERV-et bízta meg. Az elkészült tanulmány

23 részletesen ismertette a hiányosságokat, és néhol azonnali beavatkozást tartott szükségesnek. A szakértői bizottság — dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár elnökletével —1955. október 6-án tartott ülésén javasolta a hídról a járműforgalom végleges letiltását, valamint —10 °C alatt a gyalogosforgalom szüneteltetését. A KPM el is rendelte. Véletlenül ismetetes egy ügyirat, amely erős jégzajlás miatt a híd lezárásáról tudósít

24

. Az 1956-os év eseményei nem ismertek, csupán azt tudjuk, hogy komolyabb előkészületek a bontásra nem történtek — nyilván anyagi okok miatt. A Kossuth-híddal kapcsolatban a KPM 1957 szeptemberében tartott újabb értekezeletet, amelyen a Fővárosi Tanács VB és a Posta képviselői is részt vettek

25

. A jegyzőkönyv egyes pontjai a következő kérdésekkel foglalkoznak: 1. A szerkezet bizonytalan volta kettős veszélyt jelent: leszakadás esetén jégzajlásnál árvizet okozhat, ezenkívül a hídon átvezetett postai kábelek pusztulása teljesen megbénítaná a távbeszélő-forgalmat

26

. 2. A lebontás 2—3 év alatt végezhető el (!), a költség kb. 12 millió Ft. Ehhez járul a postai kábelek áthelyezésének költsége, 4—5 millió Ft; a munka szintén 2—3 évet vesz igénybe. A szükséges mintegy 100 000 érkm kábel a Posta éves szükségletének kb. 50%-a; ugyanakkor a főváros távbeszélő-hálózatának fejlesztésére a teljes előirányzat 1958-ra 5 millió Ft. 3. A hídon kicsi a gyalogosforgalom, napi 5600 fő, ami 46%-kal magasabb a Lánchídon közlekedő 60-as autóbusz forgalmánál. Szükséges az Erzsébet-híd mielőbbi újjáépítése. 4. A postai kábelek átvezetésének két lehetősége van: az Erzsébet-híd és a metró alagútja. Utóbbi, bár a tervezésnél ezt figyelembe vették — az építkezés bizonytalan elhúzódása miatt — nem jöhet szóba. A kábeleket az Erzsébet-híd két hídfőjéig véglegesen kellene vezetni, onnan folyamkábel összeköttetéssel, a híd újjáépítéséig. Soron kívüli intézkedés szükséges. 5. Az útpálya, a gyalogjárók és a parti feljárók elbontása kb. két év; ezelatt a Posta előkészítheti a kábeláthelyezést. 6. A kábelek megvizsgálandók, és elvégzendő a szükséges állagmegóvás. 7. A szükséges tervek soron kívül elkészítendők, hogy a hitelfedezet biztosítható legyen. Közben a KPM 1957 végén a Kossuth-hídon a gyalogosforgalmat leállította (8. ábra). A rendelkezésünkre álló, igen érdekes következő dokumentum egy szakvélemény

27

. 22 Az 1955. jan. 5-én tett intézkedéseknek csupán üi. számai ismertek, kéziratos feljegyzésből: KPM 734/1/955. és 735/III/3/955. n UVATERV 6537/híd I. o./1955. A K M Archívuma, kézirattár 325 lelt. sz. 24 Jelentés Miniszter Elvtársnak a Kossuth-híd gyalogos forgalmának ideiglenes szüneteltetéséről. El nem küldött tisztázat (?), 1 g. old., sz. nélkül, Ballá Mihály (a Közúti Főosztály akkori vezetője) nevével, alírás nélkül, 1956. febr. 10. 25 Jegyzőkönyv a Kossuth-híd lebontása tárgyában. 3 g. old., sz. nélkül, 1957. szept. 13. 26 Tudomásunk szerint a postai kábelekről eddig a bontási tervek során sehol nem volt szó; itt merült fel először, és a kérdés a továbbiak során érdekes fejleményhez is vezetett. 27 Vélemény a Kossuth-híd állékonyságának helyzete ,ill. állékonyságának megjavítása tárgyában. Másolat, 5 g. old. Aláírás: Dr. Széchy Károly műszaki egyetemi tanár, 1958. jan. 30. — A szerzőtől 1964-ben kapott példány. 631