A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Dr. Medveczki Ágnes: A városi közlekedési gyűjtemény újabb fejlődése (1974—1982) 63

lemmel e járművek sorsát, selejtezéskor adják át díjmentesen azokat a Közlekedési Múzeum leltárába és gondoskodjanak a járművek állagmegóvó tárolásáról mindad­dig, amíg a Múzeumnak lehetősége nyílik azok elhelyezésére. Az első problémák már magával a kijelöléssel kapcsolatosak: a listán összesen 43 jármű szerepel a városi közlekedési gyűjtemény számára, ezen kívül néhány ajánlás olyan HÉV járművekről, amelyeket a listát összeállító bizottság a vasúti gyűjtemény­ben tartott kívánatosnak elhelyezni. A listán szerepelt az a három eredeti jármű is, amely 1975-ben már a Múzeum kiállításán volt látható. A 43 darab megőrzendő jármű közül 16 db villamoskocsi, 15 db HÉV jármű, 3 db földalatti vasúti kocsi, 2 db fogaskerekű jármű, 2 db trolibusz, 2 db autóbusz és 3 db üzemi célú jármű (pl. hó­seprő). Ezek a számok meggyőzően bizonyítják, hogy a lista nem tükrözi a városi közle­kedés eszközei jelentőségüknek megfelelő arányait: különösen szembetűnő a HÉV járművek túlsúlya pl. az autóbuszokkal szemben. Elsősorban nem azt kívánjuk vitat­ni, hogy szükséges-e a HÉV kocsik ilyen számú megőrzése, de feltétlenül bővítendő­nek tartjuk a megőrzendő autóbuszok és trolibuszok számát. Igaz, hogy e járművek tárolása bizonyos szempontból más problémákat vet fel, mint a vaskerekű járműveké, mégis szükségesnek véljük a megőrzendő járművek körének ilyen szempontú felül­vizsgálatát a közeljövőben. Ugyancsak hamarosan számba kell venni az 1975-ben még nagyon „élőnek" szá­mító járművek körét, mert félő, hogy ezek megőrzéséről lekésünk. Mindezek előrebocsátása mellett is nagyon elégedettek lehetnénk, ha sikerült vol­na a megőrzésre eddig kijelölt járművek megnyugtató tárolását biztosítanunk. A köz­lekedési vállalatok szívesen átadják selejtezett járműveiket, de a muzeális kocsik tá­rolását — néhány kivételtől eltekintve — ők sem tudják, minden jó szándék mellett sem megoldani. Fokozza nehézségeinket, hogy egyes esetekben a kocsik tárolását elvileg sem kívánják vállalni. Sajnos, Múzeumunknak a belátható jövőben nem lesz arra lehetősége, hogy a meg­őrzendő járművek tárolását saját erőből tudja megoldani. Tatai úti új raktár-komp­lexumunk legfeljebb néhány kocsi elhelyezéséhez ad segítséget ilyen irányú gondjaink megoldásában. Jelenleg egy villamoskocsit és egy trolibuszt tudtunk itt elhelyezni és optimális esetben még két újabb jármű számára lesz hely, ha a fedett tárolóvágány építése befejeződik. Most épülő új épületszárnyunk városi közlekedési kiállításán legfeljebb eggyel tudjuk növelni a bemutatott eredeti járművek számát. Tehát csak a közlekedési vállalatok hathatós segítségével oldható meg az eredeti járművek tárolásának, megőrzésének problémája. Vannak e területen is szép eredmé­nyek — azonban kevesebb a szükségesnél. A BKV-val közösen sikerült elhelyezni a Földalatti Vasúti Múzeumban a millen­niumi földalatti villamosvasút három eredeti járművét és egy felsővezeték-szerelő­kocsiját (7. ábra). A Miskolci Közlekedési Vállalattal (MKV) 1980 szeptemberében kötött szocialista szerződésünk három villamoskocsi fenntartási és tárolási problé­máját oldotta meg. Az MKV vállalta két kocsinak a felújítását, folyamatos karban­tartását és a vállalat Szondi utcai új telepén történő tárolását. A harmadik miskolci villamos további ideiglenes tárolását is vállalták újgyőri telepük csarnokában. Az első kocsi, a 72. pályaszámú motorkocsi felújítása 1982 tavaszán befejeződött és már folynak a második jármű munkálatai (8. ábra). Különösen örömmel fogadtuk az MKV KISZ Bizottságának felajánlását, amely védnökséget vállalt a kocsik felett, irányítva a muzeális kocsikkal kapcsolatos felújítási, állagmegóvási és őrzési mun­kákat. 72

Next

/
Thumbnails
Contents