A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Dr. Medveczki Ágnes: A városi közlekedési gyűjtemény újabb fejlődése (1974—1982) 63

6. ábra. A földalatti vasúti motorkocsik egységes forgóvázának modellje, M = l:10 kítása az eredeti tengelymegoldás alkalmazása mellett nem lehetséges, a falvastagság olyan kicsi lenne, hogy a modell saját súlyát sem bírná. A 260 X 130x94 mm nagyságú modell kb. 2000 alkatrészből van összeállítva, természetesen a kötőelemeket is beleértve. Megemlítjük, hogy a forgóváz modellsorozat készítője már újabb modellel is jelentkezett: a metró motorkocsik forgóvázának kicsinyített mását ajánlotta fel Múzeumunknak. Ha ennek megvétele megvalósulhat, gyűjteményünk evvel a darabbal bővül majd. Az M=l :10 léptékű modell gyűjteményünk további fejlesztése során valószínűnek látszik, hogy a földalatti vasúti forgóváz modellekhez hasonló más modellek megszerzésére is — sőt elsősorban ilyenekre — fogunk gondolni. Autóbusz alvázak, villamoskocsi forgóvázak modelljeivel jól ki lehetne egészíteni kiállításainkon az M=l :25 léptékű járműmodell gyűjteményt. Modell gyűjteményünk még 1976-ban ajándékozás révén is gyarapodott. A BKV nyugdíjas géplakatosa, Felvidéki Gyula Múzeumunknak ajándékozta saját készítésű (lépték nélküli) villamoskontroller főhenger modelljét. Néhány makettel is nőtt gyűjteményünk darabszáma az elmúlt években. Ezek közül talán legérdekesebb az 1892-ben Bécsben készült lóvasúti kocsi makett, amelyet Kainc György nyugdíjas MEFTER felügyelő ajándékozott gyűjteményünknek. Az egyedi gyártással, fából és fémből készült lóvasúti kocsi tulajdonképpen gyermekjátéknak készült. A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságától is kaptunk terv-maketteket; ezek közül említést érdemel a már több mint egy évtizede újra építeni tervezett budai sikló tanulmányterv-makettje. 70