A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Dr. Medveczki Ágnes: A városi közlekedési gyűjtemény újabb fejlődése (1974—1982) 63

5. ábra. A 20. psz. kocsi forgóvázának modellje, M = l:10 ezekkel közel egyidőben a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál készíttetett M = = 1:25 léptékű trolibusz modellek ára 33—49 ezer forint, a 20. pályaszámú földalatti motorkocsié 78 ezer forint volt.) Eddig négy forgóváz modellt vásároltunk. Először a 11—19. pályaszámú faburkolatú motorkocsik 1896—1930 között használt forgóvázának modellje készült el. A modell sárgarézből készült, gurulóképes és fékezhető kivitelben. A kerekek és az egyes csatlakozó elemek krómozottak, a többi rész, így a motornélküli motorház is feketére vannak festve. A modell kidolgozásának részletessége a választott léptéknek megfelelő. Hasonló kivitelű az 1—10. pályaszámú motorkocsik forgóvázának modellje is. A kötőelemek esztergált és mart kivitelűek, a kötések forrasztással, imitált szegecseléssel készültek. A sorozat harmadik darabja a 20. pályaszámú kocsi forgóvázának modellje, amelynek érdekessége a kétféle átmérőjű kerék; az első kerékpár kerekeinek átmérője nagyobb (5. ábra). A különleges kialakítást ennél a járműnél a kocsiszekrény két végénél elhelyezett ajtók tették szükségessé. A sorozat utolsó tagja a földalatti vasút első műszaki rekonstrukciója során, 1934— 35-ben alkalmazott ún. egységes forgóváz (6. ábra), amelyet egyaránt használtak a fém- és a faburkolatú földalatti motorkocsiknál. Az egységes forgóváz modellje is az előzőkkel megegyező kivitelű, avval a különbséggel, hogy ennél a modellnél a motornál levő tengely elkészítésénél egyedi megoldást kellett alkalmazni. A modell tengelye három részből áll: két egymásba menő cső és ezeken keresztül menő ezüstacél rúd. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert a motorház léptékhelyes kiala69