A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

Veress István: A Közlekedési Múzeum 1981—1982. évi munkája 5

alapterületű híradástechnikai kiállítási csarnok 40%-ából, felújítási átalakítással, 1983—1985-ig Repülő Múzeum filiálét alakítunk ki (a volt kiállítási csarnok többi része Ifjúsági Szabadidő Központ lesz). Folytatjuk a Közlekedési Múzeum központi épületének bővítésére 1979-ben megkezdett beruházásunkat, amelynek befejezésével további 1800 m

2 hasznos kiállítási terület áll 1985-től rendelkezésünkre, a közúti és városi közlekedés történeti emlékeinek bemutatására. Az építési műszaki hiányosságok folyamatos felszámolásával 1981-től birtokba vettük és berendeztük a Múzeum budapesti Tatai úti korszerű raktárkomplexumát. Az elmúlt években folytattuk az előkészületeket új vidéki filiálék kialakítására: Pakson vasúti múzeum, Balatonfüreden, a „Helka" hajóban balatoni hajózástörténeti kiállítás építésére. Felújítási munkákat végeztünk Párádon a Kocsimúzeumban, Budapesten a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban. 1982-ben újjárendeztük a Múzeum központi épületében hajózástörténeti állandó kiállításunkat. A közlekedés fejlődésének jelentősebb évfordulóira az elmúlt két évben több nagyobb szabású időszaki kiállítást rendeztünk, több esetben a Közlekedéstudományi Egyesülettel és az érintett nagyvállalatokkal együttműködve; a kiállítások alkalmából külföldi szakemberek részvételével tudományos ülésszakokat is szerveztünk. Az egyes kiállítások keretében 1981—1982-ben MÁV állomásokon és pályaudvarokon, a vasutas dolgozókkal együttműködve, újabb 11 nagyvasúti történeti gőzmozdony állandó kiállítását szerveztük meg. Tudományos kutatómunkánk előrehaladása jól segítette a kiállítások és a közművelési munkánk továbbfejlesztését. Közművelési munkánk alapján 1981-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnöksége a tudományos ismeretterjesztéshez nyújtott kiemelkedő támogatásért a Múzeumnak a TIT „Aranykoszorús Plakettjét" adományozta (1. a 29. ábrát). Eredményesen folytattuk együttműködésünket a külföldi közlekedési és technikai múzeumokkal, különösen az európai szocialista országok társmúzeumaival, amelyekkel — kétoldalú együttműködési szerződéseink keretében — szakember- és kiállításcseréket bonyolítottunk le. A Múzeum nyugalmazott főigazgatója, Dr. Czére Béla továbbra is tiszteletbeli tagja a Közlekedési Múzeumok Nemzetközi Szervezetének (IATM) és elnöksége tanácsadó testületének; 1982-ben az IATM vezetőségébe beválasztották a Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Tudományos Osztályának vezetőjét, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébetet. E nemzetközi szervezetben működő tisztségviselőink eredményesen segítették a Múzeum nemzetközi kapcsolatainak fejlődését. A Múzeum szakmai dokumentációs és propagandatevékenysége a takarékos költségvetési gazdálkodás mellett megfelelően fejlődött. A jelentősebb időszaki kiállításaink propagálásához a hírközlő szervek (sajtó, Rádió, TV) tájékoztatásai mellett segítséget nyújtottak az egyes vállalatokkal való együttműködéssel megjelentetett kiadványok. A hagyományokra építve, az elmúlt két évben is fejlesztettük kölcsönös, sokoldalú együttműködésünket az oktatási intézményekkel, a közlekedési és ipari vállalatokkal, társadalmi szervekkel, intézményekkel és nem utolsósorban a társmúzeumokkal. Az elmúlt két évben a Múzeum sokrétű, bővített célkitűzéseinek eredményes végrehajtása során tovább gyarapodott, fejlődött a Múzeum dolgozóinak szakmai felkészültsége, munkavégző képessége. A Múzeum vezetését 1979-től 1981. december l-ig, nyugdíjba vonulásáig megbízott főigazgatóként dr. Vaszkó Ákos főigazgatóhelyettes látta el, akit a közlekedési kormányzat javaslatára az Elnöki Tanács hosszú időn át végzett múzeumi munkájáért a „Munka Érdemrend" arany fokozata kitüntetésben részesített. A Múzeumot felügyelő Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetése Veress István oki. mérnököt — aki korábban a KPM Közlekedési Főosztály Műszaki Osz6