A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

Különösen vonatkozott ez hazánkra, amely élet-halál harcot vívott a betört külföldi intervenciós csapatok visszaszorításáért. Az Atlanti-óceán második átrepülése Lindbergh által történt 1927-ben

3

. Erre a teljesítményrepülésre konszolidáltabb gazdasági, politikai és társadalmi viszonyok között került sor. A forradalmi hullám befejezó'dött, a polgári társadalmak megszilárdultak. Az évekig elhúzódó hatalmas világgazdasági válság pedig csak 1929-ben kezdó'dött az Amerikai Egyesült Államokban. Hazánkban is az infláció megszüntetésével, az új pénznem, a pengő bevezetésével, a Bethlen kormány megszilárdulásával volt ideje és helye a sajtónak, hogy egyéb érdekes témákkal foglalkozzék. Ezzel magyarázható, hogy bár 1919-ben Alcock óceánrepülése ismert volt, az akkori viszonyok között a hírlapok és az emberek kevés figyelmet fordítottak rá. Mások voltak a kürülmények 1927-ben, Lindbergh ócenrepülésének idején, amelynek jelentősége közismert. Ha a világ egyéb fontos problémákkal lett volna terhes, valószínű, hogy Lindbergh nevét és teljesítményét sem kapták volna fel a világ hírközlő' szervei. A magyar repülés hőskora az Osztrák—Magyar Monarchia viszonylagosan stabilizált időszakára esett. A jelentősebb hazai újságok állandó aviatikai rovatot nyitottak, más lapok pedig szinte versenyeztek, hogy melyikükben jelenik meg több cikk, híranyag a repülésről.

4 Más volt a helyzet 1946-ban. A második világháború befejezése után katasztrofális gazdasági helyzetben voltunk. Az idegenbe hurcolt vagy itthon elpusztult, megsemmisített javak okozta hiány súlyosan nehezítette rombadöntött országunk újjáépítését, a békés fejlődés megindítását. Hírlapjaink, folyóirataink egyik fő témája volt az olvasók tájékoztatása az újjáépítés eredményeiről, az infláció elleni küzdelemről, sokat foglalkoztak a háborús és népellenes bűnök kivizsgálásával és a felkutatott tettesek felelősségre vonásával kapcsolatos hírekkel. A háború következtében meglazult erkölcsök eredményeként elszaporodott köztörvényes bűncselekmények ismertetése is gyakori témája volt az újságíróknak. Tudósítottak a hadifoglyok hazatérése érdekében a hatóságok és különböző szervezetek által kezdeményezett akciókról, a koncentrációs táborokból élve megmenekültek hazatelepítéséről. Nem maradhattak ki a lapokból a különböző pártok, szervezetek vitái, együttműködései, a demokratizálódási folyamat hírei. Foglalkoztak a közellátás helyzetével, az élelmiszerjegyekre osztható cikkek mennyiségével. Nemzetközi téren bő tudósításokban számoltak be a német háborús és népellenes személyek felelősségre vonásáról, valamint a Párizsban a nagyhatalmak által összehívott békeszerződésekkel kapcsolatos tárgyalások mindenkori állásáról. Lapjaink — cikkanyagaik zsúfoltsága miatt — viszonylag keveset és többnyire csak röviden foglalkoztak a szovjet segítséggel újjáéledő légi forgalmunk híreivel. A Magyar Repülő c. szaklap első száma pedig csak 1947 augusztusában jelent meg. Ekkor már a hazai légi forgalom mennyiségi és minőségi fejlesztése, valamint a nemzetközi vonalak szaporítása volt napirenden. Különben is ez a háború után megjelent első repülési szaklap még nem az aviatikával, hanem a modellezéssel foglalkozott. A repülőtereken a romeltakarítás még 1945 tavaszán megkezdődött. Érthető, hogy lapjaink erről nem emlékeztek meg. Az országban annyi volt a rom, hogy ez alig is lehetett újságtéma. Ebben az időszakban a közlekedés területén a központi célkitűzés a vasút helyreállítása volt. 3 Rév Pál: ötven éve repülte át Lindbergh az Óceánt. Közlekedéstudományi Szemle, 1977. évi 5. sz. 4 Többek között Székely Mihály az Újság, Wittmann Viktor pedig Az Est c. lap állandó külső munkatársai voltak. 640