A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

A MASZOVLET 1946. március 29-én alakult meg, vállalati tevékenységét augusztus 1-én kezdte. Az eddig tanulmányozott újságokban nem sikerült találni ezekről az eseményekről szóló hírt, cikket. Nem véletlen, hogy az eddig vizsgált országos sajtótermékek közül a hazai légi forgalom előkészítéséről és megindításáról leggyakrabban és legnagyobb terjedelemben a szovjet hadseregnek Illés Béla által szerkesztett magyar nyelvű napilapja, az Új Szó, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetilapja, a Jövendő közöl tudósítást. Sorrendben következett utánuk a felszabadulás után Budapesten elsőként megjelent Szabadság c. délutáni napilap. Ebben találtuk az első cikket közforgalmú repülésünk kezdetéről. Az 1946. június 28-i számban tájékoztatás jelent meg arról, hogy júliusban megkezdődik a légi forgalmunk. A súlyosan megrongált ferihegyi repülőtér helyreállításáig Budaörs repülőteréről fogják indítani a repülőgépeket. Budaörs és a vidéki repülőterek helyreállításán nagy igyekezettel munkálkodnak. A tájékoztató jellegű cikk ezután ismertette a légügyi szervek elképzeléseit. Legsürgősebbnek három vonal üzembe helyezését tekintették: 1. Budapest—Miskolc— Nyíregyháza—Debrecen, 2. Budapest—Szeged—Pécs—Kaposvár 3. Budapest—Szombathely—Győr—Budapest. Minden vonalon naponta két járat indítását tervezték. Ebben a cikkben került először nyilvánosságra a légi személyszállítás díjszabása. Kilátásba helyezték, hogy a légi út néhány százalékkal kerül majd csak többe, mint a gyorsvonat elsőosztályú, azonos célállomásra szóló menetjegy. Ennek a cikknek az érdekessége, hogy előbb jelent meg, mint a MASZOVLET ügyviteli tevékenységének kezdési időpontja, valamint a vállalat első repülőgépeinek Magyarországra érkezése.

5 A hazai légi közlekedés újjászervezésének fontos dátuma 1946. augusztus 4. Ezen a napon szállt le a nagyjából már elkészült budaörsi repülőtérre a MASZOVLET leendő gépparkjának első része: 5 db Li—2 típusjelzésű 21 utasüléses forgalmi (2. ábra), valamint 1 db Po—2 típusú taxi repülőgép. Erre az eseményre meghívást kaptak a hazai sajtó képviselői is. A Szabadság c. lap címoldalán számolt be az ebből az alkalommal tartott tájékoztatóról. Sinigla Károly, a KPM III. Légiközlekedési Főosztályának vezetője, egyben a MASZOVLET elnöke tájékoztatta a meghívottakat a vállalat belföldi légivonal elképzeléseiről. Ez bizonyos módosítást jelentett a még júliusban ismertetett vonaltervtől: 1. Budapest—Debrecen—Nyíregyháza—Miskolc—Budapest. 2. Budapest—Győr—-Szombathely—Budapest. 3. Budapest—Szeged—Pécs—Kaposvár—Budapest. Sinigla elmondta, hogy haladéktalanul megkezdik a hajózók és a földi személyzet típusképzését. A sajtótájékozatató második részében Marosov szovjet főmérnök és Simics Sándor, a budaörsi közforgalmú repülőtér forgalmi igazgatója a gépekhez kísérték a vendégeket és kívülről-belülről bemutatták az ezüstszínű, még felség- és lajstromjel nélküli repülőgépeket. Elmondták, hogy a kétmotoros gép utazósebessége 240 km/h. A légi jármű 8 óra repüléshez elegendő üzemanyagot vihet magával. A hajózó személyzet 4 tagból áll. Az utasok kényelmét fogja szolgálni a büfé, mosdó, s a külön csomagtér. A gépek megérkezéséről szóló sajtótájékoztató után az újságok általában nem foglalkoztak a szervezés alatt álló légi forgalom híreivel. A hazai repülés iránti érdeklődés 5 A Szabadság c. napilap 1946. augusztus 6-i száma a hírrovatban, az augusztus 7-i száma pedig cikkben foglalkozott az eseménnyel. Ezen kívül még több fővárosi és vidéki újság írt a repülőgépek érkezéséről. 41 641