A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Rév Pál: Tallózás a hazai sajtóban felszabadulás utáni légiközlekedésünk újjászervezéséről 637

vetélt. Ennek az időszaknak az értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a háború utáni állapot következtében a hazai repülés újjászervezése tekintetében az illetéke­seknek a nullapontról kellett elindulniok. A járatnyitások már felkeltették a hazai sajtó vezetőinek és munkatársainak figyel­mét, a közönség fokozott érdeklődését. Ebben a témában érdekes cikkek, riportok, élménybeszámolók jelentek meg a fővárosi és vidéki napilapokban és folyóiratokban. Feltehetőleg ezeken a sajtótájékoztatókon az újságírók nem kaptak a rendezőktől előre elkészített sokszorosított ismertetőt, mint ez napjainkban szokás. Félreértések­ből, nem pontos tájékoztatásból, meg talán az újságírói buzgalomból helytelen adatok is jelentek meg ezekben a publikációkban. Végül is ezek a pontatlan megha­tározások a sajtóban megbocsáthatóak. Nem szaklapokban, szakíróktól jelentek meg az említett kifogástolt írások. A lényeg az, hogy foglalkoztak az újságok e témá­val és ezzel elősegítették nemcsak a közforgalmú, hanem az egyetemes hazai repülés népszerűsítését is. Ismeretes, hogy a MASZOVLET — többek között — támogatta a sportrepülés fejlesztését is. Azok az újságírók pedig, akik részt vettek a sajtótájé­koztatóval egybekötött repüléseken, színes élménybeszámolóikkal segítették oldani a lakosság egy jelentős részének, mondhatnánk többségének félelmét, idegenkedését a repüléstől. Végül ennek az összeállításnak az utolsó, befejező része a második világháború utáni légiposta járatok megszervezése, működése. A légi személy- és áruszállítás beve­zetésével egyidejűleg meg kellett oldani az országos főhatóságok, helyi hatóságok, a közigazgatás és közintézmények, valamint a magánszemélyek leveleinek és egyéb postaküldeményeinek a gyors továbbítását. Az akkori útviszonyok, a közlekedés­járművek elhanyagolt állapota miatt ezt a feladatot csak a légiposta bevezetésével lehetett megvalósítani. A tanulmány e részének kidolgozásánál — mert nem olyan látványos, mint az előző téma — a napilapok kevés híranyaga mellett a közlekedés­éi postaügyi tárca hivatalos rendeleteit, közlönyeit kellett igénybe venni. A repülési vonatkozású hazai sajtótermékek közül meg kell említeni a MASZOV­LET üzemi lapját, a Légipostá-t. Az újságot tanulmányozva a vállalat üzemi, de főleg a dolgozók társadalmi tevékenységébe nyújt betekintést. Első évfolyama 1948-ban „Légiposta" címmel jelent meg. Az eleinte stencil eljárással sokszorosított vállalati lap a II. évfolyam 4. számától már nyomdai úton készült. I. Az egyetemes történelemnek csak elenyésző része a repüléstörténet. Az aviatika eseményeinek egy-egy szakaszát tárgyalni, megérteni azonban csak akkor lehet, ha megkíséreljük elhelyezni az illető korszak eseményei közé. Az Atlanti-óceán első átrepülése, Alcock és Brown világjelentőségű teljesítménye 2 nem kapott érdemeinek megfelelő méltatást a világ sajtótermékeinek jelentős részé­ben. A híres óceánrepülés 1919-ben volt. Az első világháború még alig fejezdődött be. A világ számos országa gazdasági, politikai, társadalmi nehézségekkel küzdött. Az államoknak át kellett térniük a négyéves világháború után a békés építő munkára, a teljesen szétzilált gazdasági, politikai és társadalmi viszonyok között. Érthető, hogy a közvélemény, a sajtó figyelmét a fokozódó infláció, az élelmiszer- és iparcikk­hiány, egyszóval: a gazdasági válság, a forradalmakat és a világháborút követő sok irányú egyéb probléma kötte le. Ezért nem kapott fontosságának megfelelő helyet 1919-ben az Óceán átrepülése. 2 Rév Pál: 50 éve repülték át az Óceánt. Élet és Tudomány, 1969. évi 32. sz. 639

Next

/
Thumbnails
Contents